1. alcsalád: Szigetlakó galamb-formák (Treroninae) | TARTALOM | Pihéslábú galamb (Ptilopus Swain.) |
Aránylag nagy madarak, alig akad köztük kisebb házigalambjainknál. Meglehetős hosszú, vékony csőrük a tövén kitágítható. Sok faj csőre tövén húsos bibircs van. A lábuk kevés tollal fedettek, szélestalpúak és erőskarmúak. Szárnyuk is erős és széles, a farkuk 1214 kormánytollat tartalmaz. Fészekaljuk csupán egy tojásból áll. Ebbe a nembe 24 faj tartozik, amelyek nyugaton Elő-Indiától és Ceylontól, keleten a Marquesas-csoportig élnek.
A gyümölcsevő galamb (Carpophaga aenea Linn.)
A leggyakrabban előforduló, legismertebb faj. Feje, nyaka, melle és hasa szürke, borvörös árnyalattal, mely utóbbi a mellen alig látszik; homlokszegélye és álla fehéres; alsó farkfedői sötét gesztenyebarnák, háta, farcsíkja, felső farkfedői és szárnya bronzzöld, evezőtollai fölül ércesen kékeszöldek, alul sötétbarnák, csaknem feketék; szeme piros, szőre szürke; az orrlyukak környéke tompavörös a szemhéjak széle és a lábak bíborvörösek. Hossza 43, szárnyhossza 23, farkhossza 16.5, csűdhossza 3 cm.
Ez a galambfaj egész Indiát lakja a nyugati Elő-Indiától és Ceylontól egészen Kochinkínáig és Hainanig, az Andamanokat és a Szunda-szigeteket, Lombok- és Flores-szel egyetemben, a Fülöp-szigeteket és a Szulu-szigeteket.
1. alcsalád: Szigetlakó galamb-formák (Treroninae) | TARTALOM | Pihéslábú galamb (Ptilopus Swain.) |