Guvat (Rallus Linn.)

A nemzetséghez 11 faj tartozik, amely majdnem az egész Földön el van terjedve. Csőrük hosszabb a fejüknél, egyenes vagy finoman hajlott, oldalt lapított. Lábuk meglehetősen hosszú, csűdjük rövidebb a középső lábujjnál, a karmot is beleszámítva. Boltozatos, rövid, tompa szárnyukon az evezők puhák, közülük a harmadik és negyedik a leghosszabb. Tollazatuk dús és vízálló.

A vizi guvat (Rallus aquaticus Linn.)

Az öreg hím felsőteste barna alapon feketetarkának látszik, mert minden toll olajbarna szegélyben végződik. Fejoldala és alsóteste kékes hamuszürke, lágyéka fekete-fehér szalagokkal. Hasa és fara sárgás rozsdaszürke, evezői olajbarnával szegett fakó barnásfeketék; kormánytollai feketék és szintén olajbarnával vannak szegélyezve. Szeme szennyes halványpiros, csőrének orma barnásszürke, a felső káva széle és az alsó káva miniumpiros, lába zöldesbarna.

A vízi guvat költési területe Észak- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia, kelet felé egészen az Amur-folyóig. Dél-Európát és Észak-Afrikát vonulás alkalmával látogatja, de már Egyiptomban a ritka téli madarak közé tarozik. Vonulása októberre és márciusra esik, mindazáltal még tél közepén is akadnak egyesek, sőt még egyes északi fekvésű szigeteken, pl. a Faröi-szigetcsoporton és Izlandon is rendesen telel, mert rossz repülő, s ezért nem is költözik el onnét.

A vízi guvat Magyarországon rendszeresen és elég gyakran előforduló fészkelő madár, amely főleg az alacsonyabb fekvésű nádasokban tanyázik. A hegyvidéken kb. 400 méterig fészkel. Átvonulóban az egész ország területén elő szokott fordulni, de természetesen inkább az alacsonyabb vidékeken. Ilyenkor sokszor olyan helyeken is mutatkozik, ahol máskor nem látható; így pl. a Gellérthegy meredek oldalának bokrai között vertem föl egy példányt. Kora márciusban érkezik és későig marad itt; gyakran át is telel. Táplálékát mindenféle vízi állat, főleg rovar alkotja s így lehet hasznos, amikor halivadék-pusztítókat fogyaszt, esetleg káros, amikor a hal elől eleszi a táplálékot. Gazdasági szerepe tehát még nincs tisztázva, minthogy azonban nem tömegesen előforduló madár, azért lényegesebb hasznáról vagy káráról nem lehet szó. Kár tehát bántani. A madárvédelmi törvény nem védi, a vadászati törvény a fészkelés idejére, árpilis 16-tól június 30-ig helyezi tilalom alá.