5. család: Guvatfürj-félék (Turnicidae)


FEJEZETEK

A család jellemző fajainak csak 3 szabad lábujjuk van, a hátulsó hiányzik. Egy fajnak azonban négy lábujja van, csakhogy a hátulsó nagyon kicsiny. Csőrük közepes hosszú, vékony, összenyomott. Lábuk gyönge, csűdjük hosszú, oldalvást nagyon apró pajzsokkal borított. Szárnyuk rövid, kerek, 1–3-ik evezőjük leghosszabb. Kormánytollaikat nagyon rövid, puha tollak pótolják. Testük nyúlánk. Általában apró, fürjnagyságú, vagy jóval kisebb madarak.

A guvatfürjek életmódja annyira rejtett, hogy a költés szakán kívül csak alkalmilag kerülnek szem elé. Fölverve, csak közvetlenül lábunk előtt kelnek, alacsonyan, egyenesen, de villámgyorsan körülbelül 100 m-nyire repülnek, majd hirtelen ismét levágódnak.

Költés idején megélénkülnek, ámde ilyenkor is inkább csak hallhatjuk, mint láthatjuk őket. Jáva szigetén ebben az időtájban állandóan hallható horkoló hangjuk, s a hívó hang nem kakastól, hanem minden esetben tyúktól származik. A guvatfürjek esetében t. i. ugyanaz a különös eset áll fönn, ami a víztaposókéban (Phalaropus), vagyis a tyúkok a díszesebb tollúak és erősebbek, s ezek viselkednek kakasok módjára. Éppúgy viaskodnak is egymással, – míg a szerényebb tollazatú és kisebb kakasokra marad a fészekalj kiköltésének kötelessége.

A régebbi fölfogással szemben ma már tudjuk, hogy a guvatfürjek példás páros életet élnek.

Szertelen harciasságuk már ősidők óta arra sarkalta az ázsiai népeket, hogy viadalok céljaira kalitkában tartsanak guvatfürjeket. Még meglett korukban fogságba jutottak is megszokják a rabságot.