Sólyomhéja (Ictina Vieill.)

A sólyomhéja két faja Amerikában él. Erős termetű madarak. Csőrük rövid; a felsőkáva erősen lehajló, az alsó kevéssé fölfelé görbült; a kampója rövid; a felső káván fog, az alsón kivágás van; viaszhártyája keskeny; az orrlyukak kerekdedek. Rövid, de erős lábuk elől széles pajzsokkal fedett; a csüd és középujj csaknem egyforma hosszú. Rövid karmaik hegyesek és erősen görbültek, és alul kissé kivájtak. Hosszú szárnyukban a harmadik evező a leghosszabb.

A sólyomhéja (Ictinia mississippiensis Wils.)

Feje, nyaka, másodrendű evezői és alsórészei ólomszínűek, azzal a hozzáfűzéssel, hogy a fej színezete a homloktól kezdve, a másodrendű evezőké pedig végüktől kezdve fokozatosan megy át ezüstfehérből ólomszürkébe; többi részei a fekete kantár és szemhéjak kivételével túlnyomóan sötét ólomszürke színűek, mely szín a kis felső szárnyfedőkön és felső farkfedőkön, az elsőrendű evezőkön és kormánytollakon szürkésfeketébe megy át. Szeme vérvörös, csőre fekete, lába karminvörös. Elterjedési területe Észak-Amerikának a Golf déli és délnyugati része körül fekvő államaira vonatkozik.

Ridgway szerint főleg különféle kabócákkal és sáskákkal él, de alkalmilag a kisebb kígyókat is fogdossa. Zsákmányának megragadásához karmát és csőrét egyaránt használja.