Cafranghalak (Phyllopteryx Swains)

Ausztrália partjain igen sok bojtoskopoltyús hal él. Nemcsak a legnagyobb csikóhal található ott, hanem a csoport legkülönösebb nemzettsége, a cafranghalak (Pyllopteryx Swains.) neme is. Magyar nevüknek megfelelően cafrangos nyujtványok lógnak le róluk, s mivel ezek a halak a parti öv tarka bozótjaiban élnek, külsejük még a legélénkebb színezet mellett is kellő védelmet biztosít számukra. A két nagyobb faj barna vagy zöldes, a kisebbik faj ellenben – Saville-Kent leírása szerint – pompás színezetű. „Az alapszín bíborpiros, a fején és az oldalán fehér foltok vannak. A nyak két oldalán 7–8 kobalt-, vagy ibolyáskék harántsáv húzódik. A keskeny hasoldal ragyogó sárga, a cafrangok karminpirosak, sötét szegéllyel. Mindezekhez járul még a zafirkék szem. Ha a hal félig függélyesen úszik, ugráló kengurura emlékeztet. A hasonlóságot még növeli a hasról lelógó két cafrang is, amelyek mellső lábakra emlékeztetnek.” A cafranghalaknak még az ikrájuk is élénkpiros színű. Az ivadékgondozás feladata ezeknél is a hímekre hárul. Az ikrákat a hím bőrlebenyben őrzi. Életmódjuk egyebekben is nagyon hasonlít a csikóhalakéhoz.

Ebbe a családba tartozik a cafrangoshal, Phyllopteryx eques Gthr., amely Ausztrália partjain a nagy barna moszatok (Fucus) bozótjaiban csikóhal módjára él.

Cafranghal, Phyllopteryx eques Gthr