1. Kecskeszarvú zergék (Capricornis Ogilb.)

Testalkatuk után a zergéhez hasonlók, szarvuk alakja azonban egészen más. A szarvak megközelítőleg egyenesek s csak gyengén hátrafelé hajlottak, majdnem párhuzamosak és a tőben igen erősek és erősen gyűrűzöttek. A koponya a két szem között gyengén boltozott. Arcmirigyük mindig, körömcsőmirigyük pedig a legtöbb kecskeszarvú zerge (Capricornis Ogilb) fajoknak van, amelyek a Himalájától keletre fekvő hegységeket

Szecsuánig és Kanzut, Japánt, Formozát, Tongkingot, a Maláji félszigetet és Szumatrát lakják.

a) Igazi kecskeszarvúzergék (Capricornis Ogilb.)

A szumátrai kecskeszarvúzerge vagy széró (Capricornis sumatrensis Bechst.)

Széró (Capricornis sumatrensis Bechst.)

Schneider szerint (Zool. Jahrb. Abt. f. 23. köt.) Szumatrán éjjeli tanyahelyei 600–800 méter magasságban fekvő sziklákon vannak; öt-hat darabból álló kisebb csapatokban él, igen félénk és mint kitünő hegymászó csak a sűrűn benőtt sziklákat lakja. Ez képviseli egyszersmind az egyik, a sörénye révén kiválóan jellemzett alnemet. Az igen messzire, egész Indiáig és Kínáig elterjedt fajnak színe – amelynek számtalan alfaja van és ezek között a nepáli (C. s. thar Hdgs.) [Más neve: bubalinus.] a legismertebb – az egész feketétől a vörösesbarnáig, gyakran fehéres vagy vöröses felsőcombbal, ingadozik; sörénye piszkosszürke, gyakran vöröses alapszínekkel; azonban sohasem tiszta fehér.

A fehérsörényű széró (Capricornis argyrohaetes Heude)

Szép ezüstös fehér és hosszú a sörénye a közép-kínai fehérsörényű szérónak (Capricornis argyrohaetes Heude), amely 112 cm vállmagasságával a legnagyobb képviselője nemének.

b) Japán kecskeszarvúzergék (Capicornulus Heude)

A második alnem kisebb és sörénytelenebb állatokat foglal magába, amelyek Formozán és Japánban élnek, ahonnan Temminck a gyapjasszőrű vagy japánzergét (Capricornis crispus Temm.) írta le.