3. család: Fűrészes rája-félék (Pristidae)

A következő családnak, a fűrészes rájáknak (Pristidae) a rostrumua igen hosszúra nyúlt meg s a szélén, két sorban elhelyezve, nagy és hegyes bőrfogak vannak. A fűrészes ráják testének alakja is cápaszerű, de ez a sajátságos életmódhoz való alkalmazkodás folytán valószínűen másodlagosan keletkezett és kétségtelen, hogy a fűrészes ráják valódi rájáktól származtak. Ezekkel fogazatuk és mellúszóik kifejlődésében is megegyeznek. E család legismertebb képviselője:

A fűrészeshal (Pristis pectinatus Lath.)

A fűrészeshal (Pristis pectinatus Lath.) testhossza 4–6 m között váltakozik, amiből a fűrészre kb. egyharmad esik. Az érdes bőr egyenletes barnás-szürkésszínű, de hasoldalán világosabb.

A fűrészeshalnak igen nagy az elterjedése, majd minden tengerben, főleg azonban a melegebb tengerekben megtalálható. Egy fajuk a Földközi-tengerben is nagyszámban él. Minden utas, aki manapság a Vörös-tengeren átutazik, Adenben az araboktól megveheti a fűrészeshal levágott fűrészét, amelynek kihullott fogait ezek az emberek fadarabokkal ügyesen pótolják. Életmódjukról nem sokat tudunk. Az a sok mese, amelyet a fűrészeshal vadságáról és vérszomjáról hallani, nem sok hitelt érdemel. Mondják, hogy a bálna legveszettebb ellensége, amelyet borzalmas fegyverével alulról támad meg, s a hatalmas emlős hasát felszaggatva, órákon át addig küzd vele, amíg vagy megöli, vagy pedig a harcban eltörik a fűrésze. A fűrészeshal szájának helyzete és fogazata nem nagyon igazolja az ilyen harcokat, hanem inkább arra vall, hogy a fűrészeshal rájamódra a fenéken él, s ott apró rákokra, kagylókra, férgekre és hasonló állatkákra vadászik. De azért lehetséges, hogy vak dühében nekimegy fűrészével a bálnáknak, vagy más nagyobb állatoknak is.

A fűrészeshal sok bosszúságot okozott Mitchell Hedges kapitánynak. A legjobb és a legerősebb horgait egymásután vesztette el miattuk, míg rájött a védekezés módjára. A legerősebb horogzsineget is csonkán húzta fel, mintha borotvával metszették volna el. Végül megsokalta a dolgot és a kampót láncra erősítve bocsátotta le. Attól kezdve több fűrészeshalat fogott. A láncot már nem bírták elmetélni. A tabogai bennszülöttek hajítószigonnyal fogják. Mitchell Hedges résztvett ilyen vadászaton. A megszigonyzott állat óránként 12 km-es gyorsasággal vontatta maga után a csónakot, mintha csak az „Oceán kék szalagjá”-ért versenyzett volna. Őrülten vágtatott fel, s alá, minden percben irányt változtatva. Végül leszállt a fenékre és fűrészével túrni kezdte a feneket. Félóráig a fenéken lapult meg, majd lassan úszni kezdett, végül ismét megpihent a fenéken. Ezt a pillanatot használták fel arra, hogy a parton a kötelet egy sziklához kössék, s ennélfogva óvatosan húzni kezdték kifelé. Sok erőlködés után végre megjelent a félelmetes fűrész a felszínen. A kapitány két golyót lőtt bele. Kétméteres sugárban lövellt ki belőle a vér piros szökőkútja; az állat nyöszörgő hangot hallatott és vadúl csapkodott maga körül veszedelmes fegyverével. Ez a fűrészhal 7.46 m hosszú volt és 1.75 tonnát nyomott. A bennszülöttek elbeszélték a kapitánynak, hogy a fűrészeshal vadászata nem megy mindig olyan símán. Röviddel azelőtt történt például, hogy az egyik halász véletlenül belegabalyodott a szigony kötelékébe és a menekülő hal magával rántotta a mélységbe. Szerencsére megőrizte lélekjelenlétét és az övéből előrántott késsel elvágta a kötelet. Sokszor megesik, hogy a hal fűrészének egyetlen csapásával felfordítja a csónakot.

A fűrészeshal még nagyobb bárkákra is könnyen veszedelmessé válhat. Mitchell Hedges 20 tonnás motoros jachtját harmadfél óráig vonszolta maga után Taboga és Urava közt, amíg kifáradt és a hajó közelébe tudták húzni. A kapitány éppen rá akart lőni, amikor végső kétségbeesésében dühöngeni kezdett. Fűrészével bőszülten rontott neki a jacht oldalának, úgyhogy a fedélzeten levők egymásnak estek, a fedélzeten pedig egész hullámár sodort végig. Amint magukhoz tértek, szomorúan látták, hogy a fűrészeshalnak sikerült elszabadulni. A kampó kijött a szájából. Az elmenekült hal hosszát legalább 8.5 m-re, súlyát pedig két tonnára becsülték. Amikor később a jacht szárazdokkba került, a fenekét borító rézlemezen négy lyukat találtak. Más alkalommal szerencsésebb volt Mitchell Hedges. Még nagyobb fűrészeshalat szigonyozott meg, amely másfélóra hosszáig hurcolta maga után a csónakot, míg lőtávolra kapta és golyót eresztett bele. Ez az óriás 9.23 m hosszú volt és többet nyomott két tonnánál. Mitchell Hedges közelről figyelte meg, hogy a fűrészeshal hogyan használja fegyverét? Elképzelhetetlen erővel csapkod vele jobbra-balra, vagy pedig a tengelye körül kissé elfordítva, ferdén fel- és lefelé suhogtatja. A testét időnként annyira meggörbítette, hogy a farka hegye a fűrésze végéhez került, majd hirtelen kirugódott. Ha ilyenkor a csónak a közelében lett volna, menthetetlenül pozdorjává zúzódik. Ugyanaznap este még megdöbbentőbb látványban volt része. Egy 4 m-nél hosszabb cápa megtámadott egy gyanútlanul lebegő fűrészeshalat. Nagy darab húst szakított ki a hátából. A fűrészeshal a menekülő után vetette magát, s jól hallatszott, amint fegyverét beledöfte ellenfelébe és csaknem ketté szelte vele. A második döfés még hevesebb volt és végzett a cápával. Mindez pillanatok alatt játszódott le, s a jelenet nagyon hasonlított azokhoz a képzeletből összeállított képekhez, amelyek ősvilági szörnyetegek tusáját ábrázolják.

Mitchell Hedges Tabugillánál fogta a legnagyobb fűrészeshalat. Alig kapta be az acélkampóra erősített csalit, máris vad iramba kezdett. A jacht le volt vasmacskázva, de a horgonykötél úgy szakadt szét, mintha pókhálóból sodorták volna. Az akaratlan sétahajózás korareggeltől délután négy óráig tartott. Az óriás váltakozó sebességgel hol körbe-körbe, hol meg egyenes irányban vontatta a jachtot, míg végre teljesen kimerült. Nagy nehezen a partra vonszolták. A kapitány megmérte és felboncolta. A hossza majdnem tizedfél méter volt, a súlya pedig többet tett ki harmadfél tonnánál. Mitchell Hedges 36 embriót és egész sereg 37.4 cm átmérőjű tojást talált benne. A peték nagysága hátrafelé fokozatosan csökkent.

Mint legtöbb rokonuk, a fűrészeshalak is kifejlett ivadékot hoznak világra. Az ivadék fűrésze még a tojáshéjon és az anya testén belül kifejlődik, de csak a megszületés után keményedik meg. Addig a kis hal a hasán lévő hatalmas szikhólyagból táplálkozik.

A Földközi-tengerben is élő fajnak Pristis antiquorum Lath. a neve.