KEREKSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA)


FEJEZETEK

A kerekszájúakat (Cyclostomata) jellemzi a kígyószerűen megnyúlt, mindenütt egyforma átmérőjű test, amelynek nincsenek páros úszói. Durva, nyálkás bőrükből hiányoznak a pikkelyek. Keskeny, páratlan úszótaraj fut végig a háton, megkerüli a farkat és a hason, a végbél nyílásáig terjed. A belső váz csak porcból áll és igen tökéletlenül fejlett. A tengelyváz főrésze a gerinchúr, amelyet kötőszöveti burok vesz körül. Porclemezek telepednek rája, amelyek azonban egymással nem lépnek összeköttetésbe. A koponya számos porclemezből áll, amelyek között kötőszöveti hártyák vannak kifeszítve; az agy tokja tehát igen kezdetleges és hiányos; csak a nagy érzékszerveket védik szilárd porctokok. A kopoltyútájékon porclécekből kosárszerű álló váz fejlődött ki, állkapcsi ívek azonban nincsenek; csak az ajkakon van pár apró porclemez. A tágas, hátrafelé tölcséresen keskenyedő szájüreget teljesen kerek ajkak szegélyezik; belsejében apró, hegyes, kúpos fogak vannak, amelyek a száj bőrének elszarusodott részeiből lettek. A száj mélyében van az ugyancsak szarufogakkal ellátott, hengeralakú nyelv is, melyet porcszövet szilárdít meg, erős izmok segítségével előretolható és hátrahúzható. A bélcső nem tagolódik gyomorra, vékony- és vastagbélre, továbbá végbélre, hanem egyenesen fut a végbélnyílásig. Májuk van, hasnyálmirigyük ellenben igen kicsiny, s a bél falába van beágyazva. A kopoltyúknak sajátságos zacskó- vagy zsákalakjuk van, s vagy számos kopoltyújárattal (nyálkásangolnák), vagy pedig egyetlen réssel (ingolák) közlekednek a garattal. Az ingolákon tehát különálló résekkel kifelé fordítva nyílnak, a nyálkásangolnákon pedig egyetlen közös kopoltyúréssel, amely hátul és a hasoldal szélén van elhelyezve.

Idegrendszerük kevéssé fejlett; agyvelejük kicsiny és alig vannak benne dúcsejtek. Az ingolák szeme meglehetősen nagy, de lárváikon és a nyálkásangolnákon apró, csökevényes és a bőr alatt van elrejtve. A halló-, illetve helyzetérzőszerv is igen fejletlen állapoton marad meg, úgyhogy csak egy, vagy két ívjárata van. Szaglószervük egyedülálló az összes gerincesek között, mert nem páros, hanem egyetlen orrnyílásuk van. Ez a nyílás terjedelmesebb orrüregbe vezet, amelyet páros szaglóidegek látnak el, s a nyálkásangolnákban az orrüreg a garattal is összeköttetésbe lép.

Az ingoláknak, főképpen pedig lárváiknak, amelyeket Ammocoetáknak is neveznek, igen sajátságos érzékszervük is van, az úgynevezett homlokszem. A középagyból a koponyatető felé vastag ideg indul, amelynek külső végén hólyag van. A hólyag fenekén a magasabbrendűek szemében lévő recehártyához igen hasonló sejtréteg van, míg a hólyag külső fala átlátszó, lencseszerű sejtekből áll. A homlokfal feletti koponyatető elvékonyodik és átlátszó szaruréteggé válik. Ez a szem kétségtelenül igen ősi szabású érzékszerv, amely a többi gerincesben – néhány hüllő kivételével – csak a nyomaiban mutatható már ki. A törzsön felületes elhelyezésű érzékszervek vannak, amelyek a halak oldalszervének felelhetnek meg. A szív, az erek, a vesék és az ivarmirigyek körülbelül olyanok, mint a halak megfelelő szervei. A peték és a hímcsirasejtek a testüregbe kerülnek és külön nyíláson át, amely az alfelnyílás mögött van elhelyezve, jutnak ki a szabadba.

A kerekszájúak vagy Cyclostomaták osztálya két élesen elkülöníthető családra tagolódik, mégpedig a nyálkásangolnák, vagy Myxinidae-, és az ingolák vagy Petromyzontidae-családra.