48. család: Levélbogár-félék (Chrysomelidae) | TARTALOM | 50. család: Laposorrú ormányosok (Anthribidae) |
A zsizsikbogarak (Lariidae vagy más, helytelen nevükön Bruchidae, Mylabridae) többnyire felül kissé lapított tojásforma vagy gömbölyödő testalkattal bírnak, melyből a hátul befűződött fej ormányszerűen nyúlik előre. Fejlődésük magvakban megy végbe. A zsizsikek képezik az átmenetet a levélbogarak és az ormányos bogarak között, emellett nemcsak a bogarak, hanem lárváik felépítése is tanuskodik, utóbbiaknak ugyanis még meg van három rövid lábpáruk, akárcsak a levélbogárlárváknak. Amint azonban a vak fehér lárva behatolt a mag belsejébe, megvedlik és ez alkalommal elveszíti feleslegessé vált lábait, úgy hogy hasonlóvá válik az ormányosok nyűszerű lárváihoz. A borsózsizsik (Laria pisorum L.) fekete testét felül sűrű szürkéssárga és fehér testhezsímuló szőrözet fedi, mindegyik szárnyfedőjét fehér foltocskákból álló öv és hátul két fekete folt díszíti, a csápok töve vörösessárga. A bogár borsószemben kezdi életét és nagy, kerek, kirágott lyuk hátrahagyásával tavasszal távozik abból. Megesik, hogy melegebb helyiségben elraktározott borsóból már ősszel vagy télen kel ki. Tavasszal, amint a borsóföldek virágzásban állnak, odakerülnek a bogarak is, párosodnak és a nőstények egy petét raknak egy-egy kis hüvelybe, illetőleg helyesebben, az elvirágzás után szabaddá vált termőre. A fiatal lárva először átrágja a hüvelyt, majd a fejlődő borsószem gyenge hártyáját, hogy annak belsejébe kerüljön. A borsószemet kifejlődésében és megérésében a lárva jelenléte nem zavarja, a befurakodással ejtett seb hamar beheged, ha pedig mégis tönkremenne, úgy a lárva kénytelen a hüvely más borsószemébe áthurcolkodni. Bábot vagy bogarat tartalmazó érett borsószemet arról ismerhetünk fel, hogy az egy helyen feketésen áttetsző, ahol egy korongalakú fedő leválasztásával később a zsizsik kibújik. A borsózsizsik őshazájának Amerikát tartják, most azonban már az egész földön meghonosodott.
6. nemzetség: Ormányosbogár-alakúak (Rhynchophora)
Az ormányosbogár-alakúakat, melyek leszármazását valószínűleg levélbogáralakúak között kell keresni, a fej elülső részének meghosszabbodása jellemzi, ami a valódi ormányosoknál valóságos ormány kifejlődésére vezetett. Az összes idetartozó bogarak fejének és előtorának chitinlemezei egységes egésszé olvadtak össze. A lárvák mind szem- és lábnélküliek, testük hasukon behajlított, fehérek, sárga vagy barna fejjel.
48. család: Levélbogár-félék (Chrysomelidae) | TARTALOM | 50. család: Laposorrú ormányosok (Anthribidae) |