3. ALREND: Chordeumoidea (Ascospermophora)

Különböző alakú, megnyúlt, hengeres vagy oldalélekkel bíró állatok, amelyeknek legjellemzőbb bélyegét az utóbbi időkben ismerte fel Verhoeff. Ez abban áll, hogy a ventrális zacskóknak, amelyek eredetileg lélekzőszervek, a működése megváltozott, tudniillik a hímnél az ondó felvételére szolgálnak. Amikor ez nyúlós, rúdalakú csomókban előbuggyan, ezekbe a zacskókba jut és itt őriztetik mindaddig, amíg később a párzólábakkal, amelyeken nincs ondóbarázda, át nem vitetik. Párzólábnak a hím rendesen a hetedik törzsszelvény mindkét lábpárját használja, ritkában csak az egyiket; némelykor azonban még a hatodik ikerszelvény hátulsó, vagy a nyolcadik ikerszelvény első lábpárját is.

Az Európában és Észak-Amerikában elterjedt Chordeumidae-család tagjainak két ondótartó ventrális zacskója van. Testük némelykor olyan, mintha telisdedtele volna kis harmatgyöngyökkel. Ezek a gyöngyök mérges, viaszszerű mirigyváladékból állanak, amely a hát oldalainak hosszában különleges sörtéken gyöngyözik elő és az állatok számára, amelyeknek védőmirigyeik nincsenek, bizonyára fontos védőberendezés.

A Craspedosomatidae-családból, amelynek hímjei két pár ondótartó ventrális zacskóval bírnak, a Craspedosoma simile Verh.-fajt említik. Ez 15–20 mm hosszú, világosabb vagy sötétebb barna állat, amely szereti a nedvességet és Észak-Németországban a lápok nedves tőzegmohájában és égerlevélavarja közt található. Magyarországon is előfordul.

A Craspedosomatidáknál szövőmirigyeket is találtak, amelyek részben más Diplopodáknál is előfordulnak és a test hátulsó végén különleges szövőcsévéken nyílnak. A szövőanyag, amelyet ott elválasztanak, különösen a fiatal állatokra fontos. Ezek arra használják, hogy amikor vedleni akarnak, egy kokonba szövik be magukat és ebben rejtőznek a vedlés idején. A felnőtt nőstény is védőszövedékkel veszi körül a petéit.