l. ALREND: Piócaszerű-kerekesférgek (Bdelloidea)

Nevüket azért kapták, mert sajátságos módon képesek helyüket változtatni. Az idetartozó fajok ugyanis nemcsak kerékszervükkel tudnak szabadon úszni, hanem a szilárd aljzaton a piócákhoz és araszoló hernyókhoz hasonlóan araszolni is képesek. Ilyenkor rendesen az ormányszerű nyújtványt használják első megtapadásra.

4. Rotaria rotatoria Schrk

A Philodinidae-családba tartozik az a kerekesféreg (Rotaria rotatoria Schrk) is, melyről föntebb részletesen megemlékeztünk. Ez az alcsalád fajokban nagyon gazdag. Képviselői mindenütt előfordulnak, ahol az életmódjukhoz elegendő legcsekélyebb mennyiségű víz megvan: mohok között, zuzmókban, kiszáradó iszapban, mezőgazdasági és erdőtalajban, valamint a szobai növények talajában. Az édesvizek állandó lakói. Leginkább az édesvízi növényzet között mászkálnak vagy araszolnak, sokszor egyhelyen megtapadnak, kibontják kerékszervüket s az ezzel képezett örvényből válogatják ki táplálékukat.

Testük orsóalakúan megnyúlt, harántgyűrűkkel ellátott; hosszú, ormányszerű tapogatójuk van. Kerékszervük kétlebenyű. Nagyon gyakori fajuk a már szintén említett Philodina roseola Ehrbg. Nyaka tájékán két kis vörös színű pontszeme van. Az idetartozó Habrotrocha (Callidina) nemzetségnek is nagyon sok faja van, melyek abban különböznek az előbbi nemzetségektől, hogy nincsen szemük s életmódjuk rendkívül érdekes. Tartózkodási helyük ugyanis leginkább a lombos és májmohok között van. Az illető mohok leginkább a Jungermanniaceae-mohacsaládhoz tartozó Frullania-, Lejeunia- és Jungermannia-nemek, melyek nálunk a tölgyek és bükkök kérgén, a trópusokon pedig szintén a fakérgeken élnek. Két sorba rendezett levélkéi alatt sisakszerű vagy zsákalakú képleteik vannak, melyekben összegyűlik az esővíz vagy a harmat. Ezt a parányi vízmennyiséget még különleges, szaggatott pikkelyek védelmezik az elpárolgástól. A víz így nagyon hosszú ideig megmaradhat bennük. Ezekben a parányi vízmedencékben mindig meghatározott kerekesféreg-fajok tanyáznak, melyek egyúttal az illető mohára is jellemző alakok. Így pl. a Frullania dilatata nevű mohában a Mniobia (Callidina) symbiotica Zel. él állandóan. A hasznos együttélésnek (symbiosis) igazi példájával van itt dolgunk; a növény ugyanis lakást, lakóhelyet biztosít az állatkának, amely viszont az esővel besodort parányi élőlényekben elegendő táplálékot talál magának s anyagcseréje által a gazdanövényt cseppfolyós anyaggal látja el, amelyből a növény táplálékot kap a maga számára. Brazíliában élnek olyan mohafajok is, melyek a kölcsönös alkalmazkodásnak bámulatos példáját mutatják. Ezeknek a mohafajoknak ugyanis olyan piciny zacskói vannak, amelyeknek nagysága és alakja pontosan megfelel a bennük élő kerekesférgeknek.

Fajtársainak teljesen ellentéte a Callidina parasitica Ehrbg. nevű kerekesféreg, amely igazi élősködő állatka. Mint külső élősdi állat (ectoparasita) a vízi bolharákon (Gammarus pulex) és egyéb édesvízi rovarálcákon élősködik.

Az előző családdal rokonságban van az Adinetidae család is, mely abban tér el tőle, hogy igazi kerékszerve nincsen. Ám helyette a hasi oldal tájékán a feji részen egy csillangós lemezük van. Az idetartozó fajok leginkább a mohok között s némelyek az édesvizekben élnek. Az Adineta vaga Davenport nevű faj leginkább a lápokban, a sphagnum- és egyéb mohafajok által képezett párnákban éli le életét.