IV. OSZTÁLY: PLÁNULASZERŰEK (PLANULOIDEA)

A mult század vége felé a tenger állatvilágát kutató tudósok még a tömlősöknél is egyszerűbb alkatú állatokra akadtak, amelyek csak külbőrből és a külhámsejtek által közbezárt és a szaporítást szolgáló néhány belső sejtből állottak. Igen sok tudós azt hitte, hogy ezekben az egyszerű alkatú állatokban állati részen is megtalálta azt a régen keresett kapcsot, mely a véglények: a Protozoonok világát összekapcsolja a sejtekre tagolt lények: a Metazoonok világával. Erre a vélt jelentőségükre való tekintettel az idetartozó állatokat Mesozoonoknak, „közti állatok”-nak keresztelték el. Mikor azonban észrevették azt, hogy valamennyi idetartozó lény élősködő alak s így példának okáért a Dicyemidák tintahalak veséjében, az Orthonectidák különféle tengeri gerinctelen állatokban, mint a kígyókarúakban és férgekben találhatók s ráeszméltek arra, hogy ezeknek az állatoknak szervezeti egyszerűsége az élősködéssel van kapcsolatban, azzal az élősködő életmóddal, mely a szabad életmóddal összekötött magasabbrendű szervezetből mindig egyszerűbbet és alacsonyabbrendűt termel, többé nem kerestek mindnyájan a Mesozoonokban eredendőleg egyszerű, kezdetleges szervezeteket, hanem Hatschekkel együtt arra ébredtek, hogy itt tömlős állatoknak, az élősködő életmód következtében a fejlődésben már az álcai fokon megakadt alakjaival van a tudománynak dolga. Az élősködésre vetemedett álca nem fejlesztett fogókarokat, mivelhogy állandóan benne fürdött a gazdaállat kész táplálónedveiben s ugyancsak nem fejlesztett bélüreget, minthogy a pántlikagiliszták sem fejlesztenek, mert a környező nedveknek nincs szükségük emésztésre.

Dicyemida, 20X

Az élősködő életmóddal összekötve az idetartozó alakok fejlődésében két különböző nemzedék váltakozik egymással: az egyik csupa nőstényekből áll, melyeknek petesejtjei szűzen fejlődésnek indulnak (agamia), a következő nemzedék azonban hímekből és nőstényekből áll, melyeknek petesejtjei termékenyítésre szorulnak. Némelyek az egyféle alakokból álló nemzedék tagjait nem tekintik nőstényeknek, és csírasejtjeiket nem petesejteknek nézik, hanem ivartalan (agam) sejteknek, mint a véglények ivartalan nemzedékét, és így különös jogot formálnak ahhoz, hogy a Mosozoonokat csakugyan a véglényekre következő külön körzetnek tekintsük. Egyetlen szabadon élő alak: a Trichoplax adhaerens F. E. Sch. Krumbach felfogása szerint nem egyéb, mint rendellenesen fejlődött medúzaálca.

KÜLÖNÖSEN TAGOLTAK (PARAZOA) ORSZÁGRÉSZE

Ide a Szivacsok alapján azokat a sejtekre tagolódott lényeket foglaljuk össze, melyeknek sejtjei nem alkotnak egymásra utalt szöveteket, nem képeznek egyformára kikülönödött és egymásra utalt sejtszövetségeket, hanem minden sejt a szomszédjától függetlenül, önállóan dolgozik és feladatát is időközönként megváltoztathatja, holott az igazi szöveteket alkotó sejtek vagyis az Eumetazoonok sejtjeinek feladata és hozzá módosult belső alkata rendszerint állandó.