3. alcsalád: Vidra-formák (Lutrinae)

FEJEZETEK

A menyétfélék családjának harmadik alcsaládjába a vidrákat csoportosítjuk. Az idetartozó – húsz egynéhány – fajt a megnyúlt, lapos, rövid végtagokra támaszkodó törzs, lapos, tömpe orrú fej, kicsiny, kimeredő szem, rövid, kerekded fül, valamint az erősen fejlett, s valamennyi ujjat összekötő úszóhártya jellemzi. Ezekenkívül fontos bélyeg a hosszú, hegyes, többé-kevésbé lapos farok, valamint a rövid, szálkás, síma és fényes gerezna is. Kezükön is, lábujjukon is 5–5 ujj van; középső ujjaik valamivel hosszabbak a többieknél. A farok tövén nincsen mirigytáskájuk, de viszont van két mirigyük, amelyek vezetéke a végbélnyílás közelében végződik. Fogazat és csontváz tekintetében a vidrák nagyon emlékeztetnek a többi menyétfélékre, de nagyon föltűnő, hogy a felső állkapocs utolsó zápfoga nagy és négyszögű, valamint az is, hogy a koponya nagyon széles és a szemgödrök mögött erősen befűződött. Ez valószínűleg a vízi életmódhoz való alkalmazkodás bélyege, amint ezt Hilzheimer („Handbuch der Biologie der Wirbeltiere”, 1913) hangoztatja. A fókáknak is hasonló a koponyaformájuk. Belső szerveik közül a fürtös vagy karélyos alakú vesék említendők, aminőket csak a medvékben, fókákban és cetekben ismerünk.