| 1. Agutik (Dasyprocta Ill.) | TARTALOM | 3. Pakák (Agouti Lacép) |
Az előbbi nemmel szemben különösen a vékony farok tünteti ki. Már ez is elég alapot adhatott volna Thomasnak arra, hogy az előbbi nemből kikülönítse s önálló nemzetség rangjára emelje; de másfelől – részletes vizsgálatok – azt is kiderítették, hogy csonttanilag, főleg a fej vázát s a kulcscsontot illetőleg is vannak mélyreható különbségek.
A farkos aguti (Myoprocta acouchy Erxl.)
Minden más agutifélétől első tekintetre megkülönböztethető vékony, fehéren szőrözött, legalább 5 cm hosszú farka révén. Az üregi nyúl nagyságát elérő karcsú termete gyöngéd. Bundájának színe fölül gesztenyebarna, alul sárgásvörös, végtagjain narancsvörös futtatással, végük felé pedig feketén pettyezett. Hússzínű, ritkásan szőrözött füle mögött sárga folt látható. Teste felső oldalának színe változó s a sötétbarnának a feketéig terjedő minden árnyalatában előfordul.
Hazája Braziliában főként az Amazon környéke és Guayana. Az ottaniak „cutiaya” néven ismerik.
A berlini állatkertben ápolt pár nagyon szelídnek és kedvesnek bizonyul, jóllehet a hím itt-ott a harapásra is hajlandóságot árult el. Ezt a párt más állatoktól elkülönítve, külön helyiségben tartják. Ezzel szemben a parai állatkertben fogva tartott farkos-agutiról Snethlage azt tapasztalta, hogy „kecsessége mellett egyike a mi legvadabb, legvérszomjasabb állatjainknak, amely nála sokkal nagyobb állatokra is ráveti magát és azokat könyörtelenül szétmarcangolja”.
| 1. Agutik (Dasyprocta Ill.) | TARTALOM | 3. Pakák (Agouti Lacép) |