1. Tasakos ugróegerek (Dypodomys Gray) | TARTALOM | 3. család: Tasakos patkány-félék (Geomyidae) |
Ugyancsak a tasakos ugróegér-formák alcsaládjába sorozzák a kenguru-egereket is, amelyeket az amerikai természetvizsgálók kenguru-patkányoknak neveznek.
Mint nevük is jelzi, ezeknek az állatoknak hosszú, ugró lábaik, s a kengurukéra emlékeztető testtartásuk van.
A texasi kenguru-egér (Perodipus ordi Woodh.)
Ez a Texasban, Új-Mexicóban és Arizonában honos kis rágcsáló, fejétől farka tövéig mérve, mindössze 11 cm, míg a farok maga 14 cm hosszú. Színezete fölül agyag-sárga; ez az alapszín a háton feketésen árnyalt. A test alsó fele, valamint az oldalak, orr, továbbá egy fül mögötti folt s a combon keresztül húzódó sáv fehérek. „A délnyugati homokos síkságok ezt az éjjeli állatját” Stone és Cram figyelték meg. Földalatti tanyájába rendkívül sok és sokféle elágazó járat vezet. Lakását a fölszínen alacsony kupac jelzi, amely igen könnyen beszakad.
A selymes kenguru-egér. Az előbb leírt fajjal közeli rokonságban áll a selymes kenguru-egér, amelyet Hornaday valóságos kis tündérnek mond, annyira elragadta kecses alakjával és minden tekintetben vonzó lényével. Hornaday szerint az amerikai egér-félék közt kétségtelenül ez a legszebb. Egészen fölegyenesedve jár, mint egy parányi kenguru, s úgy is ugrándozik; karjait ilyenkor szorosan álla alá szorítja, s csaknem egészen eltünteti bundájában. Szőre puha, selymes, meglehetősen hosszú. Színe fölül fakóbarna. Nagyság tekintetében azonosnak mondható texasi rokonával, amellyel különben egyes területeken együtt is él amennyiben a fej és törzs hossza mintegy 11 cm, míg a farok maga több mint 14 cm hosszú. Tasakjai igen nagyok, s állítólag arra valók, hogy vájkáláskor a kikotort homokot beléjük tömje, s úgy hozza ki a fölszínre.
A selymes kenguru-egér Arizona, Kalifornia s a régebbi indián territórium olyan száraz, terméketlen, sivatagos területein honos, amelyeken kaktusz-féléken és yuccán kívül csak töméntelen homokot láthatunk. S ezek a kecses kis állatok mégis megélnek! Bizonyára tökéletesen „tűz- és vízállók”, mondja humorosan Hornaday. Nincs az a magas hőfok, s nincs az a teljes vízhiány, amely az ő tevékenységüket csak a legkisebb mértékben is károsan befolyásolhatná. Mint a legtöbb patkány- és egér-féle, állataink is éjjeli életmódot folytatnak, s hozzátehetjük, hogy ez teszi lehetővé számukra az életet azokon a sivár területeken.
Némelykor többen, egyesülten nagy dombot hánynak föl kötöttebb talajból és homokból; ez a domb mintegy 90 cm magas és körülbelül 3 m átmérőjű. Ezt aztán keresztül-kasul lyuggatják, s olyan képe lesz, mint a sejtes lépnek. Gyakran megesik, hogy ebben a tanyában csörgő-kígyók és gyíkok is felütik sátorfájukat, s kétséget alig szenvedhet, hogy a selymes kenguru-egér gyakori „étek-fogás” a csörgő-kígyó étlapján. A kis állat rendkívül jámbor, sohasem harap, még ha fogdossuk sem. Egyúttal azonban annyira gyönge szervezetű, hogy fogságban még akkor is hamarosan elpusztul, ha teljes odaadással és szakértelemmel ápolják.
1. Tasakos ugróegerek (Dypodomys Gray) | TARTALOM | 3. család: Tasakos patkány-félék (Geomyidae) |