1. Erdei félpockok (Neotoma Say & Ord)

Az erdei félpocok-formák legfontosabb nemzetsége, amelybe az úgynevezett „erdei patkányok” tartoznak. Ezek állanak a pockokhoz legközelebb, minthogy zápfogaik hasábos szerkezetűeknek tűnnek föl. Az erdei félpockokat legközelebbi rokonaiktól külsőleg patkányokéra emlékeztető, de jól szőrözött farkuk különíti el.

A pennsylvaniai félpocok (Neotoma pennsylvanica Stone)

Színezete fölül feketén pöttyözött ólomszürke, de a szőrök töve sárgásbarna. A hasi oldal és végtagok tiszta fehérek. Ezt a két színt még a farkon is éles határvonal választja el egymástól.

Farka csaknem olyan hosszú, mint egész teste, s annyira szőrrel borított, hogy pikkelyei teljesen eltűnnek. Fülei előreállók. Lakóhelye: az Alleghany-hegység.

Stone és Cram szerint a pennsylvániai félpocok a szakadékos, sziklás hegylejtőket kedveli, mert a laza kőfolyásokban s a hasadékokban talál megfelelő menedéket. Ínyére való üregekbe nagy csomó fűszálat, levelet, kéregdarabot, s egyéb törmeléket hord be, ezekből rója össze fészkét, amelynek olykor szabályos katlanszerű az alakja. Úgy látszik, mindent megeszik, amit az erdő akár növényi, akár állati táplálék képében nyujt. Nagyobb barlangokban, amelyekbe rókák és hiúzok hurcolják prédáikat, a rablók meghagyta csontokon gyakran láthatók a félpocok rágási nyomai.

A floridai félpocok (Neotoma floridana Ord)

Floridai félpocok (Neotoma floridana Ord).

Erről a fajról Hornaday a maga humoros előadásában a következő dolgokat beszéli el: „A kis állat csínyeiről szóló igaz történetek csaknem hihetetlenek. Úgy látszik, életük főfeladatának tekintik, hogy belőlünk, emberekből, csúfot űzzenek... A floridai Oak Lodgeban,par renommé’ ismertem egy pár félpockot. Ezek először jó sok görögdinnyemagot hurcoltak föl a földszintről az emeletre s ott egy párna alá dugdosták. Ezután a konyhából egy evőkanálra való uborkamagot csentek el, s ezt bedugdosták az emeleten, egy szegen lógó mellény zsebébe. Egy éjjel pedig az egyik szekrényből 85 darab kapcsot loptak ki, s valamennyit egy másik szekrénybe cipelték be, a következő éjszaka viszont mintegy félvéka rozsot és zabot hurcoltak be az első szekrénybe. Megjegyzendő, hogy ez a félpocok-faj általában jámbor, ártalmatlan.”