2. Versenyegerek (Gerbillus Desm.)

Az indiai versenyegér (Gerbillus indicus Hardw.)

Hazája Elő-India és Ceylon. Patkány nagyságú állat; felül világos barnavörös, alul fehér, miként az alcsalád valamennyi tagja. Nagy, sötét szemeivel és legalább testhossznyi, bojtos farkával egyike a legcsinosabb egérrágcsálóknak. A többi fajokkal együtt társaságban él a nyílt, homokos rónákon, ahol sokbejáratú, nagykiterjedésű földalatti lakást ás magának; az építmény középpontjában elhelyezett főkatlant mindig száraz fűvel teszi lakályossá. Teljesen éjjeli állat, lakását nappal csak ritkán hagyja el. Gyakran a megművelt földek közelében üti fel tanyáját, ott nagy károkat tesz a gabonában, s gyakran olyan tömegekben jelentkezik, hogy valóságos csapássá lesz. Meg nem művelt területeken főképpen füvekből és gyökerekből él. Készletet, minden látszat szerint, nem halmoz fel. A versenyegerek úgyszólván előfutárai az egér-félék közt az ugró egereknek, s ennek megfelelően az indiai versenyegér is hátulsó lábain szökdécselve mozog előre; ugrásai Lydekker szerint, nem kevesebb, mint 12–15 angol láb hosszúak. Ilyen körülmények közt természetesen még a kutya elől is el tud illanni. – Az indiai versenyegér egyike a legtermékenyebb rágcsálóknak, gyakran egyetlen ellésre 12–15 kölyket hoz a világra, és alkalomadtán nyilván még többet is.