1. Repülő mókusok (Petaurista Desm.) | TARTALOM | 3. Sutaszárnyú mókusok (Sciuropterus F. Cuv.) |
A zápfogak koronája magas, rágólapja lapos és nem barázdált. Az idetartozó egyetlen faj életmódja is rendkívül sajátságos és a többi repülő mókusétól egészen elütő.
A gyapjas repülő mókus (Eupetaurus cinereus Thos.)
A nagy repülő mókusok között is egyike a legnagyobbaknak. Hazája Kasmir északnyugati része (Gilgit), de lehet, hogy Tibetben is előfordul. Hazájának természete és rövid, tompa karmai után ítélve, látszólag többet mozog a sziklákon, mint a fákon és ezért lehet találóbban sziklamászó repülő mókusnak nevezni. Színezete általában sötét szürkésbarna, fent enyhén zöldes, alul hamuszürke árnyalattal; testének hossza 45 cm, szokatlanul bozontos farkáé 60 cm, rágcsálónak tehát tekintélyes nagyságú. Gyapjas szőrözetének hazájának éghajlata magyarázza. Gyüjteményekben igen ritka. Az első bundát Lydekker hozta 1878-ban Londonba, de Thomas csak 1888-ban egy élő példányt vizsgálva ismerte fel, hogy az új nemet és új fajt képvisel.
1. Repülő mókusok (Petaurista Desm.) | TARTALOM | 3. Sutaszárnyú mókusok (Sciuropterus F. Cuv.) |