1. Repülő pelék (Idiurus Mtsch.)

A repülő pele (Idiurus zenkeri Mtsch.)

A repülő pele a régebben ismert. Matschie írta le 1894-ben arról a példányról, amelyet Zenker küldött a délkameruni Jaunde állomásról. Az állatka csak akkora, mint egy kis háziegér, felül sárgásbarna színű, alul sárgásszürke és sötétszürke keveréke, vitorlája inkább ezüstszürke, farkának felső része feketésszürke. Bajusza, mint némely kicsiny rágcsálóé, testének félhosszával egyenlő. Koponyájának körvonala a mi pelénkéhez hasonló, de az orrtájék azonban sajátságosan „keskeny, kiugró és összenyomott”. Külsején legfeltűnőbb a farok szőrözete, s farka „a bojt nélkül kb. a fej és a test hosszának másfélszerese, a farkbojttal együtt pedig annak kétszerese.” Nemének nevét is erre való tekintettel választotta Matschie, mivel az „különös farkú”-t jelent. „Ami az állatkának egészen különleges helyet biztosít az emlősök közt, az rendkívül hosszú farkának különleges alakja. Ez a farok sajátságos alkotású: a farktövén redős bőr látható, mögötte 15 ferde sorban, soronként 3–4 darab kicsiny, kerekded, alig 1 mm hosszú szarúlemezt találunk; közöttük egyes rövid sörték állanak ki; az alsó felület és közepén pillaszőrökből álló taraj (fésű) emelkedik. A farok felső felületét rövid, puha prém fedi, amelyből három sorban a farktőtől az orsószerű farkbojtig hosszú, felálló szőrök emelkednek ki. E különös berendezés céljáról nem merek véleményt mondani, hiszen eddig semmit sem tudunk az állatka életéről.”