6. Rövidorrú vampirok (Artibeus Leach)

A rövidorrú vampirok is a gyümölcsevő hártyásorrúakhoz tartoznak. Lényegében ez is csoport-név, mert az Artibeus nemzetségen kívül a Stenoderma, Centurio, Brachyphylla, s más nemzetségeket együttesen is így jelölik. Mint nevük is jelzi, leginkább rövid arcorruk jellemzi őket: a szemük között levő távolság ugyanis rendszerint nagyobb, mint a szem s az orrhegy közt levő. Ez természetesen a fogazatot is befolyásolja, illetőleg a zápfogak számának csökkenésére vezetett. Az igazi zápfogak koronája bemélyedt és számuk változó: a repülő kutyákkal való megegyezés föltűnő esete!

Egyebekben a rövidorrú vampiroknak több megegyező sajátságuk van a hosszú nyelvűekkel (Glossophaga), főként az orrfüggelék alakját illetőleg, s ezért Dobson ezt a két nemzetséget közös törzsből származónak véli. A kormányvitorla ívesen kimetszett, a farok hiányzik. A rövidorrú vámpirok szintén Amerika trópusi vidékein élnek. Életmódjukat Osburn és Gosse megfigyelései révén ismerjük.

A jamaikai vampir (Artibeus jamaicensis Leach)

Annak a barlangnak alján, amelyben a jamaikai vampir tanyázik, Osburn a kenyér-dió (Brosimum), ragadós bogyó (Cordia), almarózsa (Eugenia jambos), valamint éretlen mangogyümölcs maradványait találta. A tágra nyitott nagy szem alapján is következtethetünk arra, hogy a jamaikai vampir inkább szürkületi, mint éjjeli állat; s valóban sokszor választanak a naptűzésnek erősen kitett pihenő tanyát. Osburn-nak az is föltünt, hogy ez a denevér faj a barlangok bejárati részét kedveli, vagy egészen kis barlangokban szeret tanyázni; Aquatta-Valeben pedig nagy tömegekben látta a kókuszpálma levelei között.