11. Tapadó korongos denevérek (Thyroptera Spix) | TARTALOM | TIZENHATODIK REND: Rovarevők (Insectivora) |
Ez a nemzetség, amelynek egyébként eddig csak egyetlen faját ismerjük, a többivel szemben annyira különálló, hogy Thomas, a British Museum nemes szakembere, rendkívül beható és aprólékos tanulmányokat szentelt neki. Többen külön öregcsalád rangjára emelik (Myxopodeae). Thomas a gombás denevéreket a Natalidae és Phyllostomidae tehát tisztán Amerikára korlátozott denevér nemzetségekkel igyekszik szorosabb kapcsolatba hozni, s ezzel azoknak az állatoknak számát növelni, amelyek az egymástól ma annyira messze eső területeken közösek. Ez a kapcsolat azonban még érdekesebbé válnék, ha az újzélandi Mystacops nemzetséget is a láncolat tagjává lehetne avatni. Ennek ugyanis egyes bélyegei: a hárompercű középujj, a koponya s a fogazat általános jellege csakugyan utalnak is erre. De viszont a kiálló farok, s a bibircses alsó ajak ép annyira latba eső Mormops, illetőleg Noctilio jelleg.
A gombás denevér (Myzopoda aurita A. M.-Edw)
A fajnak s egyúttal a nemzetségnek is Thomas szerint sajátságos fülképlete a legföltűnőbb ismertető jegye. Ez nem egyéb, mint a fül aljáról kiemelkedő, s a kalapos gombákra emlékeztető képlet, amely ilyen alakjában egyetlen más denevér-fajon sem ismeretes. Lényegében pedig semmi egyéb, mint rendkívül elváltozott, s a fül belső tövével összenőtt fülfedő.
A gombás denevért eddig csupán Madagaszkár szigetéről mutatták ki. Életmódjára vonatkozó közelebbi adatok még nem állanak rendelkezésünkre.
Őszintén meg kell vallanunk, hogy a denevérek rendje az az emlős rend, amelynek őstörténetéről a legkevesebbet tudunk. Illetőleg, szorosan véve voltaképpen semmit sem tudunk róluk, mert hiszen az Európa és Amerika eocénkori rétegeiből napfényre került legrégibb, vagyis legalább 20 millió éves denevérmaradványok is már kétségtelen és teljesen kialakult, jellegzetes denevérek csontjai. Mai természetszemléletünk logikája alapján azt kell föltennünk, hogy a denevérek olyan kúszó ősrovarevőktől származnak, amelyeknek a repülő makiéhoz hasonló ejtőernyő szerepű bőrredője valóságos repülő hártyává, azaz vitorlává tökéletesedett. A vitorla, s ezzel kapcsolatban a repülő életmód azután magával hozta a testszervezetnek mindazokat az elváltozásait, amelyek a denevéreken annyira szembeötlők.
11. Tapadó korongos denevérek (Thyroptera Spix) | TARTALOM | TIZENHATODIK REND: Rovarevők (Insectivora) |