Auctio | A | Auctoramentum. |
a ki valamit kitalál és megvalósít, de az is, a ki valamely eszme megvalósítását előmozdítja és biztosítja. 1) A törvényhozsában a. az, a ki a törvényt előterjeszti, tehát a m. legislator (Liv. 6,36. 7, 23), meg az is, a ki elfogadásra ajánlja, vagyis a m. suasor. Cic. l. agr. 2, 5; ad Att. 1, 19. Igy nevezték a senatust is, mint a comitián megszavazott törvények szentesítőjét. 2) Magánjogi tekintetben valakinek képviselője, szószólója, tanúja, (pl. jegyváltásnál, házasságkötésnél), kezese, vagy a ki jóváhagy valamit (pl. gyám).