Basilica

basilich, fedett csarnoképület, minő Rómában több volt, de más római városokban sem hiányzott, nyitva a kereskedelem és űzérkedés számára (tőzsde), később a törvénykezés helye is, mely czélra egyik végén – rendesen apsisban – a praetor emelvénye állott. Hogy minél több ember férhessen belé, mindenek felett nagyarányu helyiségre volt szükség. Görög neve némi összefüggést sejtet ugyan az athenaei királycsarnokkal (stoa basilewV vagy basilkch), de előképe csakis Alexandriában kereshető, hol az egyptomi emlékek nagyszerű példái nyomán az első óriási méretű épületek keletkeztek. – Vitruvius leirásában (V 1) négyszögü alakja van s szélessége nem lehet a hosszúság harmadánál kisebb, felénél angyobb. Középső része magasabb mint a folyosó (porticus), mely négy oldalát szegélyezi s világosságát a folyosó teteje fölött, az oszlopközökön át kapja. A folyosó, mely emeletes, nem szélesebb, mint a középhajó harmada s az alsó oszlopok magassága megfelel a folyosó szélességének. A felső oszlopsor alacsonyabb, a mellfal köztük pedig oly magas, hogy az emeleten járók alulról nem láthtók. A valóságban azonban nem mindig követték ezt az elrendezést, mert voltak egy hajós (Aquino, Praeneste) s öt hajóst basilicák is (basilica Julia, basilica Ulpia). – Rómában a Forum Romanum mindkét hosszoldalán állottak basilicák s tekintve annak kis terjedelmét, hivatva voltak a forgalom egy részét magukba fogadni. Az elsőt Cato építette Kr. e. 184-ben a Comitiumtól nyugotra (b. Porcia), 179b-en épült a forum északi oldalán a b. Fulvia (később b. Aemilia, romjait felásták 1899 őszén), aztán 170-ben a forum déli oldalán a b. Sempronia s 46-ban kezdé meg Caesar ugyanott részben az előbbinek helyén a basilica Julia építését. Ezek közül csak a basilica Juliát láthatjuk még romjaiban. Öt hajója volt, azaz a középhajót dupla folyosó vette körül, míg azonban az oldalfalak másutt zártak, itt arkádok törik meg s a tribunal sem állott az egyik végén, hanem a centumvirlais törvénykezés számára közepe volt korlátokkal körülkerítve. A basilica Ulpia Kr. u. 112-ből Trajanus forumának részét alkotta. 25 m. széles középhajóját négy oldalán szintén dupla folyosó szegte, sőt a két keskeny oldalon még egy-egy harmadik is hozzájárult s azontúl félkörű apsisok nyiltak. Az utolsó basilicát Maxentius császár építette a via sacra északi oldalán, a melyet aztán 312-ben Constantinus után neveztek el. A 25 méter széles középhajó, mely három keresztboltozattal volt fedve, végig húzódik s egyik végén apsisszal van ellátva, a másik vége előtt pedig oszlopos tornácz emelkedik. A két oldalához támaszkodó mellékhajók 3–3 részre vannak tagozva, mindegyik külön dongaboltozattal. Róma regióinak leirása Nagy Constantinus idejében 10 basilicát sorol fel, egyesek nevei, mint basilica argentaria, vestilia, vascolaria stb. világosan fejezik ki rendeltetésöket. – Rómán kívül majdnem minden nagyobb városnak volt basilicája, mint azt főkép a feliratok tanusítják. A basilica Pompejiben (159. á.), mely a legépebb állapotban maradt reánk, már Kr. e. 78-ban állott. A mire a basilicák szolgáltak, körülbelül ugyanaz lehetett rendeltetése Aquincumban is annak az épületnek, melyet a Papföldön a Duna felé vezető kocsiutról délnek ágazó kövezett utcza keleti oldalán, a sarkon felástak. Ugy látszik, hogy elég szokatlanul, két hajója volt, középfallal, míg a négy oldalán oszlopok sora emelkedett, melyeken a tető szélei nyugodtak.