Brennus. | B | Breuni |
Breukoi, hatalmas illyriai néptörzs, mely a Száva mentén lakott (Plin. III 147: Saus per Colapianos Breucosque defluit), a scordiscusoktól nyugatra. Ptol. II 15, 3. Jóllehet a rómaiak már Kr. e. 1211 években leigázták (Mon. Ancyr. V 21), elég erős maradt, hogy Kr. u. 6-ban Bato vezérlete alatt újra fegyvert fogjon s három évig sikerrel harczoljon a rómaiakkal. L. Bato. Későbbi időben is a legtöbb segédcsapatot a breucusok szolgáltatták. A feliratok alapján ugyanis nem kevesebb mint nyolcz cohors Breucorum mutatható ki, azonfelül Breuci akadnak az ala Pannoniorum (CIL III 4377 Győrből: Scilus Batonis f. Breucus) s a cohors I Pannoniorum (Brambach 740: Breucus Blaedari f. miles ex coh. I Panno. nat. Breucus) csapatobkan. Nem katonáknál is előfordul a breucus név mint cognomen (CIL III S. 11150 Carnuntumból: Baebii Marius et Ulp. Breuci.