Aëdon

’Ahdwn, két rokon természetű mondának hőse. – 1. A., Pandareus leánya (Hom. Od. 19, 518 skk.) Zethus thebaei király felesége (Apollod. 3, 5, 5), Itylus anyja. Irigyelte Niobét, sógorának Amphionnak feleségét, sok gyermeke miatt, és feltette magában, hogy megöli annak a legnagyobbik fiát; éjjel, mivel Itylus és Niobe fia egy ágyban aludtak, tévedésből saját fiát ölte meg, Jupiter ezután csalogánynyá változtatta, s ő azóta mindig Itylust (vagy Ityst: Soph. El. 144 sk.) siratja. – 2. A későbbi monda szerint A. ugyancsak Pandareus leánya és Itylus anyja, de a Colophonban, Lydiában élő Polytechnus művész felesége, a kivel nagy boldogságban él. A boldogság okozta elbizakodását Jupiter azzal bünteti meg, hogy Erist küldi közéjök, a ki viszályt támaszt, a férj és feleség közt. A versengésben mindegyik túl akar tenni a másikon, Polytechnus egy széket, A. egy szövetet készít és Juno segítségével le is győzi férjét. A verseny díjáúl Polytechnus egy rabszolganőt ajándékoz nejének, Chelidonist, A. hugát, megtiltván neki, hogy magát elárulja. Chelidonis egyszer a kútnál szerencsétlen sorsáról énekel, A. véletlenül meghallja s a két testvér bosszúból Itylust megöli és Pandareusszal megéteti. Pandareus ezt megtudja, üldözni kezdi a két nőtestvért. Az istenek azonban megkönyörülnek rajtok és Pandareust sólyommá, A. atyját jégmadárrá, Polytechnust pelikánná, A.-t csalogánynyá és Chelidonist fecskévé változtatják. Anton. Liber. 11. V. ö. Philomele.