Chersonesus

h CersonhsoV, CerronhsoV. A következő félszigeteket jelölik e néven. – 1. A thraciai Ch., h ej’ ’Ellhspontw, gyakran egyszerűen csak Chersoneus néven, Thraciának délnyugati irányban hosszan elnyúló félszigete a thraciai tenger és a Hellespontus között, mely Cardiánál csak 36 stadiumnyi széles isthmusszal (melyet egy fal védett) függött össze a szárazzal; a Hellespontus bejáratánál levő promontoriumot Mastusiának hívták, m. Elleszburun (a peloponnesusi háborúban gyakran előforduló Ellaues városról). Az athenaeiek itt a VII. században gyarmatokat alapítottak, de a perzsáktól elűzettek, mire Macedonia, Antiochus s végül a rómaiak vették birtokukba. Hdt. 6, 33 stb. Most a Dardanellák vagy Gallipoli félszigete nevet visel. – 2. Taurica v. Scythica Ch., a mai Krim, félsziget a Pontus Euxinusban, a Taphrus v. Taphae (m. Perekop) nevű keskeny földszorossal függött össze a nomád scythák földével. A déli parton nyugatról kelet felé egy hegyláncz vonul. A legdélibb promontorium nyugat felé volt Kriu Metomum (Kriou Metwpon), m. Kap Aitodor; még tovább nyugatra feküdt a Parthenium promontorium, hol az Artemis Tauropolus templomában emberáldozatokat hoztak. A cimmericus Bosporus választajel a félszigetet a Pontus keleti partjától. A félsziget bővelkedik sóstavakban. A nyugati rész Heracles Ch. nevet is visel, hol pontusi heraclidák telepedtek le s Chersonesus nevű várost alapítottak. Strab. 7, 308. – 3. Ch. magna, promontorium és kikötő Africában (Marmarica), ma Rasz et Tin (Fügefok). – 4. Sardinia legdélibb hegye, m. Capo Teulada. – 5. Város Creta szigetén a Zephyrium promontoriumon. – 6. A Cimbrica Ch., a mai jüti félsziget, l. Cimbri. – 7. Azonkívül ezt a nevet viselték a Sinope, Athos, Teos, Carthagó mellett és más helyeken levő földékek.