Coruncanii.

– 1. Tiberius Corunc, plebejus 280-ban mint consul dicsőségesen harczolt az etruscusok és Pyrrhus ellen (Eutr. 2, 12), 253-ban ő lett az első plebejus származásu pontifex maximus. Liv. ep. 18. Cic. Brut. 14, 55. n. d. 1, 41, 115. de dom. 54. 139. Baráti viszonyban állott M.’ Curiusszal és Fabriciusszal; államférfiúi bölcsessége,vallásos érzülete és jogi tudása miatt nagy tekintélynek örvendett. Cic. Lael. 5, 18. Cat. m. 6, 15, 9, 27. – 2. C. – és 3. L. Corunc, két testvér, 230-ban Kr. e. követekül mentek Teutához, az illyriaiak királynéjához, akik mint tengeri rablók sokszor okoztak bajt a rómaiaknak. A két testvér közül az egyik olyan szabadszájú volt, hogy Teuta a már elutazott követeket visszahozatta és a szónokot megölette (Pol. 2, 89; Florus (2, 5) szerint mindkettőt megölték (Appianus szerint már a partraszállás előtt). App. Ill. 7. Oros. 4, 13. Liv. ep. 20.