Dikastai cata dihmouV, oi tettaraconia

«községi birák», «negyvenek», attikai birói testület. Pisistratus alapította a vidéki igazságszolgáltatás érdekében; a tyrannis bukásával megszüntették, 453/2-ben az utóbbi czímen ismét visszaállították a Euclides archonsága (403) idején számukat harminczról negyvenre – phylénként négyre – emelték. Attól kezdve hivatalos hatáskörük a városra is kiterjedt. A négy-négy egy phylébe tartozó biró együtt itélkezett a saját phyléjökbeli polgárok ügyeiben. Hatáskörük kiterjedt mindazon magánjogi, kivált vagyonjogi ügyekre, melyek a családi jogot nem érintették, vagy a melyek eldöntése nem volt egy hónapos határidőhöz kötve (l. ’Arch, Dikh és EisagwgeuV alatt), A zsellérek vagyonjogi pereit is köztük sorsolta ki a polemarchus. Bagatell-ügyekben, ha legfeljebb 10 drachmányi értékről volt szó, önállóan itélkeztek, a többi ügyeket pedig kisorsolták a nyilvános egyes birák (diaithtai, l. DiaiththV) között s aztán, ha a felek nem nyugodtak meg a diateta itéletében, a törvényszék elé terjesztették. Főforrás most rájuk és a diaetetákra nézve Aristoteles Politeia ’AJhnaiwn czímű műve (53. fejezet). Rendeltetésük nyilvánvaló módon a heliaea munkájának tapasztása volt.