Ephesus

’EjesoV, ma Ajaszuluk falu mellett levő romok, a kisázsiai «12 város» közül egyike a legnevezetesebbnek, a Coressus és Pion (Prion) hegyek alján, a Caystrus torkolatánál; a várostól Délre folyt a Cenchreus patak. A világhírű Artemis templomot (Artemisium), a melyet a cnossusi Chersiphron 590 körül Kr. e. kezdett építeni és mely csak 120 év multán készült el, Herostratus azon éjjel gyujtotta föl, a mikor Nagy Sándor született (Kr. e. 356 jul. 21); azonban a kisázsiai görögök Dinocrates vezetése alatt ép olyan nagyságban és ép olyan pompával építették föl újra, úgy hogy a világ hét csodája közt emlegették. A templom (265. á., reconstructio) ion dipterus, négyszer akkora, mint az athenaei Parthenon, a körülbelűl 19 m. magas támasztó oszlopok alsó részei reliefekkel voltak diszítve (columnae caelatae). A templom fekvése az 1871. évben az angol Wood J. T. eszközölte ásatások alapján vált meghatározhatóvá: a város északkeleti részén állott a Pion (Prion) hegy és azon meredek magaslat közt, a melyen az ajaszuluki erőd épült, körülbelül 200 méternyire Ajaszuluk falutól. Ephesus phoeniciai telepítvénynek vehető, a monda szerint amazonok alapították, aztán cariaiak és lelexek lakták, míglen Codrus fia Androclus foglalta el. Mindig hatalmas város volt, de különösen Miletus eleste után (Kr. e. 494-ben) lett leggazdagabbá és leghatalmasabbá az ion városok közt; a császárok korában Asia provincia legnevezetesebb városa volt. Tulajdonképeni tengeri kikötőjét Panormust homokkal mosta tele a Caystrus folyó; ezen kívül volt a Caystrus medrében két mesterségesen ásott kikötője, melyek egyike egészen az Artemisiumig nyúlt. Ephesus volt szülővárosa Callinus elegiaköltőnek, Hipponax iambikus költőnek, Heraclitus bölcsésznek, Apelles és Parrhasius festészeknek, a később száműzött Hermodorusnak (Cic. tusc. 5, 36), a ki állítólag kezére járt a decemvireknek, mikor ezek a törvényeket összeállították, stb. L. Strab. 14, 640 sk. Guhl, Ephesiaca (1843). Hyde Clarke, Ephesus (1863). E. Curtius, Beitr. zur Gesch. u. Topogr. Kleinasiens (1872). U. a., E. (1874). Wood, Discoveries at E. (1877). Fergusson, The themple of Diana at E. (1883).