’Etibolh

annak a pénzbirságnak a neve, melyet az athenaei tanácsok, továbbá az összes odavaló rendes és rendkívüli tisztviselők vethettek ki bizonyos meghatározott összegben és csak saját hatáskörükön belül eső vétség esetén. Hivatalos terminus a kivetésre: epibolaV epiballein. Aristot. pol. ’AJ. 61, 3. Nagyobb büntetést érdemlő büntények esetén mint pörvezetők a heliaea elé terjesztették az ügyet; hogy abban az esetben is ők voltak-e a pörvezetők, ha maga a megbirságolt egyén felebbezte (ejetai, ejesiV, l. o.) ügyét a törvényszékhez, arra nézve nincsenek biztos értesítésienk (csak a ieropoioi esetében tudjuk, hogy ezek még a nagyobb büntetés szükségességekor sem voltak pörvezetők, hanem hogy az archon vezette a törvényszéki eljárást. CIA IV 2, 356). Az e. behajtását a practoreV cz. tisztviselők és Athene istennő sáfárai (tamiai thV Jeou) végezték. Az e. maximalis összegét (teloV) csak a tanácsra vonatkozólag ismerjük (500 drachma, Ps.-Demosth. in Euerg. et Mnes. 1152., v. ö. CIA II 167), továbbá a proëdrusokra vonatkozólag (50 drachma. Aesch. Timarch. 35), végül a ieuopoioi fenn említett esetében (50 drachma). Irodalom: Siegfried, De multa quae e. dicitur, Berol. 1876 (több tekintetben elavult).