Firmicus

Julius Firm. Maternus, a Kr. u. 4. században élt latin író, a ki 334 és 337 közt matheseos libri VIII czím alatt nagy munkát írt a csillagjóslásról (astrologia), a csillagoknak az emberek sorsára való befolyásáról, teljesen pogány szellemben. A mű az egész középkorban, sőt a renaissance korában is sokáig nagy kedveltségnek örvendett. Első kiadása Velenczében 1497-ben jelent meg, azután Pruckner adta ki 1533-ban és 1551-ben. 1894-ben Sittl adta ki újra az I–IV. könyvet. Legújabb és legjobb kiadását Skutsch és Kroll (1897) rendezték sajtó alá. V. ö. Némethy, Quaestiones de Firmico Materno astrologo (Budapest, 1899). U. az, Szövegkritikai adalékok Firmicus Mat. astrologiájához (Akad. Értesítő. 1894, 706. l.). U. az, Novae emendationes in F. M. astrologum (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1895, 1. l.). – Ugyanezen név alatt maradt ránk egy keresztény apologetikus irat: de errore profanarum religionum ad Constantium ed Constantem Augustos, mely a polytheismust euhemeristikus (l. Euhemerus) szempontból támadja meg s főleg a mysteriumok elnyomását követeli. Mivel e munka 346 és 350 közt, tehát jóval a mathesis után keletkezett s mivel e két mű a legfeltünőbb nyelv- és stilusbeli egyezést mutatja, föltehető, hogy Firmicus mint pogány írta a mathesist, majd keresztény hitre tért s a kereszténység lelkes védelmezője lett, épúgy, mint Tertullianus, Cyprianus, Commodianus, Arnobius, a kik mind pogányokból lettek apologetákká. V. ö. Clifford H. Moore, Jul. F. M. der Heide und cer Christ, München, 1897. A keresztény irat legjobb kiadásai: Bursian (1856) és Halm (1867, Minucius Felixszel együtt).