Forum.

– 1. Általában minden olyan hely, a hol nagyobb sokaság gyűl össze akár törvénykezés vagy adás-vevés czéljából, akár más okból. Polybius így nevezi az ő táborleírásában a praetorium mellett levő tért, meg a legatusok sátrát is (l. Castra, 2). Táborban később a praetorium előtt volt a f. (azelőtt: principium) s azon a tribunal, oltárok és auguratorium. – II. Egyes városok s vidékek lakosságának is voltak gyülekező helyeik polgári és állami ügyek elintézésére (fora civilia) vagy vásár és piacz számára (f. venalia). Romában a város növekedésével szaporodott a fora civilia száma is, a melyek közül legnagyobb szerepet játszott a f. Romanum v. magnum (l. Roma, 5) a római nép nyilvános életének eme góczpontja. A piaczok a rajtuk árult czikkek szerint más-más nevet viseltek (ú. m. f. boarium, olitorium, macellum stb.). Ilyen vásári s törvénykező helyektől kapta számos helység a nevét; így F. Appii (ma Treponti) a via Appia mellett. Cic. aTt. 2, 10. Hor. sat. 1, 5, 3. F. Aurelii (ma Castellaccio) Etruriában a via Aurelia mellett. Cic. Cat. 1, 9, 24. F. Cornelii (most Imola), melyet Sulla alapított, Bononia és Faventia közt. Cic. fam. 12, 5, 2. F. Gallorum (ma Castel Franco) Mutina és Bononia közt. Cic. fam. 10, 30. App. b. c, 3, 68 skk. F. Julii v. Julium (ma Fréjus), melyet Julius Caesar alapított 54. Kr. e. Galliában. Tac. ann. 2, 63. 4, 5. hist. 2, 14. 3, 43. Agr. 1, 6. stb. – III. Jelentett a f., miként manapság, törvényhatóságot, azonkívül törvényhatósági székhelyet is. A király s később a consulok forumának alá volt vetve minden polgár: ők voltak a legfőbb törvényhatóság. Római polgárok általában római magistratus bíráskodása alá tartoztak; római polgárok s peregrinusok közt felmerült vitás ügyekre nézve a foedus megállapodásaihoz képest polgári ügyekben a recuperatorok birósága (l. Recuperatio), bűnügyi keresetekben pedig a sértett fél állama itélt. Romának külső területi növekedésével a provinciák lakória nézve kölcsönösen azon eljárás gyökeresedett meg, hogy a panaszos fél fordult a sértő fél törvényhatóságához (forum domicilii), bűnügyekben mégis gyakran oda, a hová a vétség színhelye tartozott (forum delicti commissi); a provincialist tehát saját községi hatósága vagy a helytartó, a provinciában lakó római polgárt pedig szülőföldje vagy Roma hatósága előtt vádolták be. Olyan peregrinusok ellen, a kik nem provinciai alattvalók voltak, polgári ügyekben a római praetor peregrinus előtt vagy saját szülőföldjükön lehetett indítani keresetet; bűnügyeik ellenben csak akkor estek a római hatóság itélete alá, ha kezére kerültek. A császári önkény olykor idézett ugyan elő eltérést a rendes eljárástól, de a provinciai helytartók itélő jogköre változatlanul fönmaradt.