Fusus

atractoV, orsó. Fonáshoz való eszköz, melynek pörgetése által atracton elisein, fusum versare) a gyapjú s kender szálait fonállá (sthmwn, filum) sodorták (strejein, versare, torquere) s a melyre a kész fonalat felcsavarták. Használatát l. Colus alatt. Állott pedig egy kb. 30 cm. hosszú pálczából, melynek felső végén horog (agcistron) volt a fonál odaerősítésére (389. á., a: pompejii falkép után), alsó vége pedig az ú. n. orsókarikába (sjonduloV, verticillus, turbo) volt dugva, miként a képen látható, mely egy teli és egy üres orsót ábrázol (389. á., b. c: Aegyptusból származó eredeti után). Az orsó szára rendesen könnyű fából v. csontból volt, lencse- vagy gömbalakú karikája pedig agyagból v. kőből, hogy a megnehezített orsó jobban perdüljön.