Aleuadae

’Aleuadai. Régi thessaliai nemes család, Aleuas utódai, ki magát Heracles sarjadékának tekintette, nem annyira királyok, a mint Herodotus (VII, 6) mondja (QessalihV basileeV), hanem inkább a szövetséges törzsek fejei (tagoi), kik uralmukat örökösödés révén folytatták. Fő székhelyük Larissa volt, hol majdnem királyi hatalommal, néha zsarnokilag uralkodtak. Hogy magukat a nép és a velük versengő egyéb hatalmas családok ellen biztosítsák s vagyont szerezzenek, a perzsákhoz csatlakoztak, míg Thessalia népe a görögök segítségét kívánta igénybe venni (Herod. VII. 172.); ők is hódoltak meg legelőször Xerxesnek. Ezen árulásnak megtorlására a perzsa háborúk után a görögök a spártai Leotychidest küldötték, kit azonban az Aleuadák megvesztegettek. Herod. VI, 72. Paus. III, 7, 9. A későbbi belviszályok alatt, 404-ben Kr. e. Lycophron, Pherae ura, majd ennek fia, egész Thessalia uralmára törtek; az Aleuadák ezek ellen II. Sándorhoz, Macedonia királyához fordultak segítségért, ki azonban igérete ellenére több thessaliai várost magának tartott meg. E miatt az Aleuadák a thebaeiek segítségét vették igénybe, kik Pelopidast küldték Thessalia megszabadítására; ez véget is vetett a macedoni fenhatóságnak. Plut. Pelop. 26; Diod. XVI, 67. De mivel Pel. Thebae érdekét hordta szívén s belviszályok is dúltak, az A.-k 356-ban Kr. e. macedoniai Fülöpöt hívták segítségül, ki Thessaliát provinciájává tette. Fülöp a tartományt kezére játszott A.-k iránt igen hálás volt, őket mindennemü kitüntetéssel, tetrachiai méltóságokkal ruházta fel. Demosth, XVIII, 48. Diod. Sic. 16, 14. 35. Plut. Dem. 18.