Leto

Lhtwn, Latona (dór Latw, etruscus Latun), egyike a titan nemzetség női tagjainak; Coeus és Phoebe leánya, Hera előtt Zeus felesége, ki az istenek urának Apollót és Artemist szülte. Hes. theog. 406. 918. Barátságos jólelkű istenasszony, a ki szerényen vonul meg sötét köntösében (Hes.), de azért gyermekeinek kedveért, a kik a trójaiak pártján vannak, mégis elvegyül a csatazajban is. Hom. Il. 20, 40. 72. 21, 497 skk. Homerus még megemlékezik Niobe (l. ezt) mondájáról (Il. 24, 602 skk.), nemkülönben Titysról (Od. 11, 576 skk.), a ki L.-t egy útja alkalmával sértőleg megtámadta és ezért súlyosan lakolt. Mindkét mythusban gyermekei állnak bosszút megsértett anyjokért, a mint hogy L.-nek mythikus szerepe tulajdonképen csak is abban rejlik, hogy Apollónak és Artemisnak anyja. Mily nehezen tudta őket a világra hozni, mennyire üldözte az irigy és féltékeny Hera, míg végre Delos szigetén menedéket talált, azt szépen és körülményesen mondja el az Apollóhoz írott homerusi hymnus. Ezt használták fel, ezt mondották el különféle változatokban a későbbi költők és meseírók. A gyermekeivel való benső közösségről nem csupán a mythologia tanuskodik, hanem L.-tisztelet mikéntje és a képzőművészet emlékei is. Templomai nem igen voltak,de Apollóval és Artemisszal hármas egységet képezett, a melylyel a két istenség szent helyein (Athenae, Delium, Tanagra, Delphi stb.) sűrűn találkozunk. Voltak azonban azért L.-nak külön szentélyei (Letoum), a melyeket nem ritkán elsőrendű művészek alkotásai diszítettek (így pl. a delosi Letoum szobor képét Praxiteles készítette), s a melyekben őt magát mint a családi gyermekáldásnak és könnyű szülésnek patronáját tisztelték. Tisztelete elhatott a messze Keletre, hol az aegyptusiak Butóval azonosítták, míg Lyciában viszont mint a síroknak védője szerepel. A képzőművészet L.-t többnyire karonülő gyremekeivel mutatta be, ritkábban egymagában. Az elébbi typust Praxiteles alkotta meg, kinek L.-szobrát argosi érmekről ismerjük (Overbeck, Plastik 2⁴, 445A. l.). A többi ábrázolások hol arra vonatkoznak, a mit Apollo és Artemis anyjuknak kedveért megcselekedtek (a Python kigyó megölése, stb.), hol pedig L.-t felnőtt gyermekeivel egyetemben három-egységben mutatják be. Valamennyin L. magas, komoly alak; fején korona, kezében kormánybot; fürtei leomlók, ruhája a kebel alatt szemérmesen van felkötve és elrendezve. V. ö. Roscher, Ausführliches Lexikon, a hol az idevágó szakirodalom is el van sorolva.