Ammonius

’AmmwnioV. – 1. Alexandriából, SakkaV melléknevét állítólag onnét nyerte, hogy ifjúkorában zsákokat czipelt. Keresztyén származásu volt, de az antik bölcselem tanulmányozása a régi görög vallásra térité vissza. Hirnevét nagy tanítványai alapíták meg, kik között volt Longinus, Origenes, de a legnevezetesebb Plotinus, ki 232–242-ben volt hallgatója. Semmit sem írt; bizonyos mystikus bölcseleti irányt vallott, mely az új-platonikus bölcselmi vallás magvát alkothatá, melyet Plotinus fejtett ki. Zeller (Phil. d. Griech. III, 2, 453) még kétkedett Ammonius jelentőségébe, újabban nagyobb érdemet tulajdonítanak neki az uj-platonikus secta létesitésében. – 2. Grammatikus, kit összetévesztettek azon hasonnevü aegyptusi pappal, ki 389. Kr. u. az alexandriai pogány templom feldulása után Konstantinápolyba menekül. Neve alatt egy synonym szótár ismeretes (peri omoiwn kai diajorwn lexewn), de Eustathius Homerus commentárjaiból kitűnik, hogy ennek szerzője Herennius Philo. ennek szótárát kompilálhatta később egy Ammonius nevü grammatikus. Maga e fontos szótár Kr. u. 100. körül keletkezett, – Irodalom: A. Kopp. De Ammonii, Eranii, aliorum distinctionibus synonymicis earumque communi fonte, Königsberg 1883. Legjelesebb kiadója a szótárnak: Valckenaer. Leyda 1739 (megjelent Lipcse 1839). – 3. Hermias fia, Proclus tanítványa, 500 körül Kr. u. az alexandriai iskola élén áll; új-platonikus. Hírneves tanítványai közt vannak Damascius, Simplicius, Theodotus. Józan fő e mystikus sectában; mathematikus, csillagász és rhetor. Aristoteles irataihoz írt commentárokat, így a categoriákhoz, az analytikához. A ránk maradt commentárok már hamisítva vannak. – Irodalom: Bradis: Über die Reihenf. d. Bücher des. Aristot. Org. 283 és köv. Prantl: Gesch. d. Logik I, 632 és köv.