Lex Scribonia

1) de Lusitanis, Kr. előtt 149-ben, Lusitania lakóit szabadoknak nyilvánította; 2) de usucrapione servitutum, Kr. előtt 78-ban, elrendelte, hogy a szolgalomok s általában birtokra nehezedő kötelezettségek jogos élvezete ne származhassék usucapio folytán (Dig. 41, 3, 4); 3) C. Scribonius Curio indítványára, Kr. e. 50-ben, a) de agro Campano, az ager Campanus fölosztásáról (Cic. fam. 8 ,10, 2); b) de itineribus, a provincialisok érdekében korlátozta a senatorok utazásai alkalmával a divatos fényűzést (Cic. Att. 6, 1, 22); c) alimentaria, kötelességükké tették az aedilisekenek a piaczi mértékek ellenőrzését (Cic. fam. 8, 6, 3); d) viaria, mely a curia viariumot 5 évre Scribonius Curióra ruházta. Cic. fam. 8, 6, 5.