’Amjidromia, ta.

Így nevezték Athenaeben azt a családi ünnepet, melylyel a gyermekszülés által beszennyezett házat s népét ismét megtisztították. Mindjárt a gyermek születése után, fiúnál olajágat, leánynál gyapjufonatot szoktak a ház kapujára kitenni, még pedig nem pusztán tudósítás végett, hanem, mert ennek is tisztító erőt tulajdonítottak (v. ö. Hesych. s. v. stejanon ecjerein). A tulajdonképeni, vallásos szertartásokkal egybekötött tisztítás azonban rendesen ötödnapra következett. Suid. s. v. amjidromia. Ekkor a dajka karján az újszülöttel s nyomában az egész háznépe gyors léptekkel megkerülték a tűzhelyet (amjidramein, innen az ünnep neve), hogy a család új tagját a házi isteneknek bemutassák s oltalmuk alá helyezzék. Ezzel a gyermek sorsa is el volt döntve; mert eddig a napig az atya tetszésétől függött, fel akarja-e neveltetni gyermekét, avagy kitétetni. A születés utáni hetedik vagy legkésőbben tizedik napon következett a névadás ünnepélye (JesJai tounoma) áldozatokkal s vidám lakomával (thn decathn Juein, estian), mely alkalommal a vendégek ajándékokat (geneJliai doseiV) is szoktak hozni. Ez az ünnepély egyuttal törvényesítése is volt a gyermeknek, melynek törvényes származását (gnhsiothV) az apa ez által formaszerint elismerte.