Libertas.

– 1. Mythologiai szempontból a szabadságnak megszemélyesítése. Cic. n. d. 2, 61. Női alakban ábrázolták, fején babérkoszorúval, jobbjában hosszúkás sapka, baljában lándzsa és bőségszarv. Temploma az Aventinuson, a római plebsnek fő fészkében állott. Ezt a templomot birságpénzekből Ti. Sempronius Gracchus alapította (Liv. 24, 16), a ki 238-ban volt consul és a beneventumi győztesnek édes atyja. Egy másik templomát az istenasszonynak Clodius építette, azon a helyen, a hol egykor Cicerónak háza állott volt. Cic. leg. 2, 17. Azonkívül volt még egy atrium Libertatis, melyben a censustáblákat őrizték; ez leégett, de Augustus korában Asinius Pollio ismét helyreállíttatta. Suet. oct. 29. Egyes gensek pénzein (pld. a Porciáén) L. négyes fogaton áll, feje fölé pedig a győzelem istenasszonya tart diadalmi jelvényt. L. Enelhard, De personificationibus, quae in poësi atque arte Romanorum inveniuntur (Göttingen, 1881). – 2. Államjogi szempontból a szabad emberek állapota, v. ö. Civitas és Libertinus.