Amphitrite

’Amjitrith (úgy látszik a trixw igétől, tehát a m. a földet körülzúgó tengervíz), a görög mythusban Nereus és Doris leánya, a nereidák egyike, Posidon felesége. Hesiodus, Theogon. 243. 930. Eleinte hajadon akart maradni és azért, mikor Posidon feleségül kérte, elmenekült előle Atlashoz, vagyis a tengernek mélységes fenekére és végére, ámde Posidon oda is utánna küldötte kémeit és kémállatait, közöttük a delphint, mely A.-t megtalálta és Posidonhoz vitte. Homerus az Iliasban egyáltalán nem említi; az Odysseában mint tengeri istenasszony jelenik meg: övé a hullám, mely a szirteket csapkodja (III, 90; XII, 60); övék a tenger állatai, melyeknek táplálékairól gondoskodik (V, 422; XII, 97). De Posidon feleségeül A. csakis Hesiodusnál szerepel. A tenger urának és istenének három gyermeket szült; ezek Triton (a zajló, Hesiodus, Theog. 930), Rhode (a hullámzó, roJew-tól) és Benthesicyme (a mélység hullámzója). Különös cultusnak tárgyát nem képezte, a képzőművészetben is inkább csak mint Posidonnak mellékalakja jelenik meg. Aphroditéhez hasonló alakban ábrázolták (62. á. vésett kő után, Firenze); hosszan lefolyó fürtökkel, néha halántékaira alkalmazott rákollóval ott ül Posidonnak kagylókocsiján, melyet delphinek, hippocampusok (halfarku tengeri lovak) húznak. Ritkábban ábrázolták őt egymagában, delphinen vagy hippocampuson ülve. A rómaiak A.-t Salaciával azonosították (a salum-ról = alV). Reianch, Répertorie de la statuaire grecque et romaine (Páris, 1897–98.)