Lussonium

másodrangú táborhely Alsó Pannoniában a Duna jobb partján. Igy nevezi Ptolemaeus (2, 15, 3, Loussonion), ki a partmenti helységek sorában Salinum (Vetus Salina = Adony) és Lugio (Duna Szekcső) között említi, s a Notitia Dignitatum. Az Itinerariumban (p. 245) Lussunio (ablativusban), a tab. Peutingerianán Lusiene s a Ravennai névtelennél (p. 221) Alusione fordul elő. Az Itinerarium Antonini szerint Aquincumtól 73 r. mérföldre feküdt, míg a tab. Peutingerianán a távolság e két hely közt csak 51 r. mérföld lett volna. A 73-as számmal van a távolság Aquincumtól azon mérföldmutatón is (CIL III 3731) jelezve, melyet Paksnál a Duna medréből húztak ki s egy másodikon (Arch. Ért. 1896, 432. l.), mely Kömlődről való. Az Itinerarium ezen találkozása a két mérföldmutatóval azt bizonyítja, hogy Lussonium vagy Paks vagy Kömlőd helyén keresendő, de mivel a kömlődi mérföldmutató azon ponton került elő, a hol eredetileg is állott, csak Kömlőd lehet a régi Lussonium. Különben Kömlődön, az ú. n. Bottyán sánczon régóta ismeretesek egy római tábor nyomai, aztán feliratos emlékek is vannak Kömlődről. Mint ezek közül kettőből kitünik, Lussonium a 2. században a cohors I Alpinorum equitata állomáshelye volt. Az egyik felriat (CIL III 3316. 3317) a Dolichenus cultusra vonatkozó bronz-pyramis egyik lapján olvasható s a cohors egyik századosának (centurio) ajánlása, a másik (CIL III 3315) a cohorstól s praefectusától származik egy olyan évből, midőn két császár egyszerre viselte a consuli méltóságot, a mi a 161-ik vagy még inkább a 202-ik évre vonatkoztatható. Talán a CIL III 10297 feliratban említett praefectus is ugyanazon cohorsé volt. A CIL III 3321. 3322 közömbös tartalmuak. A Notitia Dignitatium idejében Lussoniumban a 2. segédlegio egy része s dalmata lovasok tartózkodtak, megelőzőleg pedig az Intercisába (Duna Pentele) rendelt cuneus equitum Constantianorum.