Manilii

plebejus nemzetség. Nevezetesebb képviselői: – 1. A. Man. (mások szerint Manlius), 394-ben Kr. e. a római nép nevében ajándékot vitt a delphii Apollónak. Liv. 5, 28. – 2. P. Man., 167-ben Kr. e. az illyriai ügyek rendezésére küldték ki. Liv. 45, 17. – 3. M. Man., 152-ben Kr. e. Lusitaniában vereséget szenvedett, 149-ben consul lett s megkezdte Carthago ostromát, de eredmény nélkül. Laelius és Scipio jó barátságban voltak vele. Mint jogtudós is kitünt. Cic. de or. 3, 33, 133. fam. 7, 22. fin. 1, 4, 12. r. p. 1, 12, 18. Brut. 28, 108. – 4. C. Man., néptribunus 66-ban Kr. e.; az ő javaslatára, melyet Cicero de imperio Cn. Pompeji czímű híres beszédében pártolt, küldték Pompejust mint teljes hatalmu fővezért Mithridates ellen. Plut. Pomp. 30. Vell. Pat. 2, 33. Dio Cass. 36, 25. – 5. Man. Antiochus, rabszolga; a harmadik pún háború idején virágzott s ő volt az első, a ki Romában astrologiával foglalkozott. – 6. Avidius Cassius titkára, a kinek legyőzése után megbüntették. Dio Cass. 72, 7. – 7. Maniliusnak nevezik a kéziratok az astronomicon libri V cz., csillagjóslással foglalkozó tanító költemény szerzőjét. A költő e művet Tiberius alatt írta s neki ajánlotta. A nehézkes tárgyat nagy ügyességgel dolgozta fel s még a legszárazabb részeknek is bizonyos költői ékességet tudott kölcsönözni, úgy, hogy munkája méltán megállhat a római didactikus költészet legjobb termékei között. Hatása az utódokra nagyon csekély volt, úgy hogy lassanként még a neve is feledésbe ment s ma már teljes bizonyossággal meg sem állapítható; mindazáltal Firmicus Maternus az astrologus (l. o.) ismerte, s bár nem nevezi meg, forrás gyanánt használta őt. L. Némethy, Quaestiones de Firm. Mat. astr. Budapest, 1889. Legnevezetesebb kiadások: Scaliger (1579), Bentley (1739), Fr. Jacob (1846).