Mausolus

MauswloV, MausswlloV. – 1. Annak a cariai Cindyéből való Pixodarusnak az atyja, a ki a Darius Hystaspes ellen szervezkedő cariabeliek gyűlésében Herodotus (5, 118) szerint a leghelyesebb tanácsot adta. - 2. Hecatomnus cariai perzsa hűbéres fejedelem (kb. Kr. e. 387–375) után, a ki a perzsa udvar parancsára a cyprusi Euagoras ellen háborút viselt, de ezzel titkos egyetértésben állt, az uralomban egymásután sorban öt gyermeke következett, ú. m. Mausolus (Kr. e. 375–352), ennek húga és felesége (az ifjabb) Artemisia (352–349), Idrieus (349–343), ennek húga és felesége Ada (343–339) és Pixodanus (339–334). Mausolus ügyes politikus volt, a ki a körülmények okos felhasználásával hatalmát s gazdagságát növelni tudta. Uralkodói székhelyét Mylasából áthelyezte Halicarnassusba s Aegyptusszal szövetkezve függetlenné tette magát a perzsa uralomtól; azután rábírta Chiust, Rhodust és Cost arra, hogy szakadjanak el Athenaetől s ekkép ennek a hatalmát a szövetséges háború (357–355) által az Aegaeus tengeren semmivé tette. Halála után számára özvegye Artemisia pompás síremléket emeltetett, a világ hét csodája közé számított Mausoleumot (Mausoleion), a melynek az építését különben, úgy látszik, már az ő életében megkezdték. Özvegye nem érhette meg ennek a befejezését. Az 523. á. azt az óriási méretű (63 darabból újra összeillesztett) szobrot szemlélteti, a melyet a halicarnassusi mausoleum északi oldalán találtak, s melyet közönségesen Mausolus király arczképének tatanak; jelenleg a londoni brit múzeumban van. Ezen emlékmű létrejötte óta egészen máig róla minden oly síremléket mausoleumnak neveznek, a mely akár roppant méreteivel, akár történelmi vonatkozásainál fogva, akár a rajta levő szoborművek által kiválik a többi síremlékek közül. Diod. Sic. 16, 36. Strab. 14, 656 skk. Val. Max. 4, 6. Plin. 36, 4. L. Ada, Artemisia és Halicarnassus.