Maxentius

M. Aurelius Valerianus, római társcsászár, Maximianus Herculius fia, kit Galerius és Cosntantius Chlorus Kr. u. 306-ban mint Augustust és társfejedelmet maguk mellé fogadtak, mely állásban M. kegyetlenségének és durvaságának számos jelét adta. Egy évvel utóbb kénytelen volt uralmának egy részét atyjának átengedni. De nemsokára meghasonlott atjával, szintúgy Alexanderrel, Africa helytartójával. Utóbbit legyőzte ugyan, de Constantinusszal szemben a szerencse elhagyta. Előbb Augusta Taurinorumnál vesztett csatát, utóbb pedig a Roma közelében levő pons Milviusnál, a Saxa rubra közelében kellett meghátrálnia, miközben a Tiberisbe fúlt 312 oct. 28-án Zosim. 2, 10 skk. V. ö. Herm. Schiller, Gesch. des röm. Kaisertums, 3. köt. L. még a Constantinus (Magnus) czikket.