Abacus

abax, abakion, általában minden, kő, márvány, vagy más anyagból készült négyszög alakú lap. A.-nak neveztek különösen minden asztalt, melyet meghatározott czélra használtak: így a rómaiaknál a. volt azon három lábú öblös, vagy lyukas asztal, melyre ebéd alkalmával a hegyes talpú olajos és boros kancsókat rakták, vagy a mozaik művel ékesített dísz asztal, melyen arany, ezüst és más drága edények voltak. Cic. Verr. 2, 4, 16. 25. Plin. 37, 2, 6. Ezen asztalok lapja többnyire négyszögű, ritkábban köralakú márvány, néha ezüst s csak néha czédrus, vagy más drága fa volt, melynek széleit köröskörül domborművű faragványok is díszítették, az asztal lábai többnyire gyönyörűen faragott elefántcsontból vagy drága érczből voltak; Pompejiben több ilyen díszasztalt és asztallábat találtak. Az 1. á. díszasztal, Museo Nationale, Nápoly; a 2. á. pompejii falfestményen levő oly kis a.-t mutat, melyet az ebéd után következő poharazásnál használtak. – A.-nak nevezték azokat a márványlapokat, melyekkel a teremfalakat belső oldalaikon kirakták (Plin. 33, 56. Vitr. 7, 3, 10); néha a mozaik padlózaton a tarka mezőket is a.-nak mondták. – A. volt a négyszögü koczkákra osztott játéktábla, valószínüleg a mai ostábla, melyen kavicsokkal vagy koczkákkal játszottak. Svet. Ner. 22. – A. volt a régi rómaiak számláló táblája, melynek a számrendszernek megfelelő számú hasadékaiban gombokat toltak fel és alá s a szerint végezték a műveleteket. – Végre a dór és ion oszlopfejek legfelsőbb tábláit is a.-nak nevezték. Vitr. 4, 1. L. Columna.