Meriones

MhrionhV, a Troját vívó görög hősök egyike, Molusnak és Melphisnek fia (Hyg. fab. 97), Idomeneusnak féltestvére és fegyverbarátja (EtairoV), a kivel körülbelül olyan viszony köti össze, mint a minő Sthenelust Diomedesszel, Achillest Patroclusszal. Ketten vezetik a cretaiaknak 80 hajóját. Il. 2, 645 skk. 4, 254. 8, 263. A trójai hadjáratot megelőzőleg mint Helenának kérője szerepel, később az ostromban mindenütt ki akarja venni a maga részét, bármily nyaktörő is legyen a dolog, mindenre vállalkozik. Idomeneusszal együtt ő is ott van annak a kilencz hősnek sorában, a kik a Hectorral való viadalra jelentkeznek. Il. 7, 165; v. ö. Paus. 5, 25, 5. Hasonlóképen rögtön hajlandó, hogy részt vegyen Diomedesnek trójai kalandjában, mikor pedig Diomedes Odysseust választja, az utóbbit megajándékozza ijjal és nyillal, azonkivül új karddal és sisakkal. Il. 7, 260–270. Az emberirtó harczban félelmetes mint az ügyes nyil és gyors kelevéz mestere, sorra ejti el a daliákat; elébb Phereclust (Il. 5, 59), aztán Adamast és Harpaliont (13, 567 skk. 650 skk.), utána Hippotiont és Moryst; de különösen kiválik a Patroclus holttesteért folytatott küzdelemben. Azoknál a versenyeknél, melyeket Patroclus sirjánál rendeznek, szintén kitünteti magát; a mennyiben a kocsiversenyben a negyedik, a nyilazásban az első, a dárdavetésben a második díjat kapja. Ellenfelei és versenytársai mind híres emberek, a dárdavetésben nem kisebb hős, mint Agamemnon. Il. 23, 885–897. Troja eleste után való élményeit a hagyomány kétféleképen adja elő. Az egyik hagyomány szerint Idomeneusszal együtt szerencsésen visszatértek Cnosusba, a hol az utókor őket mint törzsökös hősöket tisztelte. Diod. 5, 79. A hagyomány másik változata szerint a szelek visszatérőben Sicilia szigetére űzték, a hol azonban barátságos fogadtatásra talált azoknál a cretaiaknál, a kik már előzetesen Minoában és Engyumban megtelepedtek. Az utóbbi helyen a történeti időben M. sisakját is mutogatták. Plut. Marc. 20.