Methodius

MeJodioV, keresztény theosophus, Tyrus püspöke, ki 312 táján martyr halált szenvedett. Két dialogusa a teremtésről (peri genhtwn) és feltámadásról (peri anastasewV) elveszett. Ránk maradt Lakomájában (sumposion twm deca parJenwn peri thV aggelomimhtou parJeniaV cai agneiaV) keresztény szempontból tárgyalja a szerelmet, oly módon, hogy a lakománál összegyült 10 hajadon által prózában a szüzességet dicsőíti, czímben és tervezetben Plato sumposion-ját utánozva, miért is a Platonizans melléknevet kapta. Befejezi a Lakomát egy hajadonok-dala (parJenion), melyben az előénekes hajadon minden strophájára a többiek egy-egy refrainnal válaszolnak (upacouousin). A dalnak ez a szerkezete népiesebb jellegről tanuskodik ugyan, de az iambikus versmérték még az antik quantitáló metrikát követi, jóllehet akkor már a quantitas háttérbe szorult az accentusszal szemben a nép nyelvében. Kiadás Jahntól (Methodius Platonizans, Halis Saxonum, 1865).