Mummii

plebejus nemzetség: – 1. Q. és L. Mumm., Kr. e. 187-ben néptribunusok, midőn az idősebb Cato gyülöletével üldözte a Scipiók családját, kezdetben ellene szegültek. Liv. 38, 54. Lucius később (177) praetor lett Sardiniában, de csakhamar egy harczban ügyesebb embert tettek helyébe. Liv. 41, 8. – 2. L. Mumm., Corinthus meghódítója, igen jólelkű, meggondoló és becsületes, de durva és műveletlen ember, a ki azzal fenyegette meg azokat, a kik az Achajában zsákmányul ejtett műkincsek elszállításával voltak megbízva, hogy újra kell készíttetniök, ha valami sérülést szenved. Vell. Pat. 1, 13, 4. Kr. e. 146-ban mint consult Achajába küldték, a hol elődje Metellus jóformán már befejezte volt a háborút. M., noha nem volt nagy hős, győzedelmeskedett az Isthmuson az achajabeliek tehetetlen hadvezére Diaeus fölött, Corinthus ellen nyomult, de csak hosszas késlekedés után vonult be a lakosoktól már jobbára elhagyott városba, raboltatott, pusztíttatott, sok ott maradt lakót megöletett vagy rabszolgaként eladott s feldúlta Görögország legszebb városát. Utóbb ezért diadalmenetet is tartott és Achaicus melléknevet kapott. Liv. ep. 52. Vell. Pat. 1, 13. Oros. 5, 3. Pol. 40, 7. Paus. 7, 16. Flor. 2, 16. Majd 142-ben tiszttársa lett az ifjabb Scipiónak a censorságban, de teljesen elütő jellemeik, saját gyámoltalansága és alkalmazkodni nem tudása miatt nem sokáig maradhatott helyén. Cic. off. 2, 22. Val. Max. 6, 4, 2. – 3. Sp. Mumm., az előbbinek fitestvére s az achajai háborúban alvezére s vele együtt az Achaja tartományának rendezésére rendelt 10 férfiú egyike. Tréfás versekben írta le ottani élményeit s így a költői levél feltalálója lett. Cic. Att. 13, 6, 4. Az ifjabb Scipiót, kivel jó barát volt, 132-ben Ázsiába kisérte. Okosabb és műveltebb volt testvérénél. – 4. L. Munius.