Napoca

római város Daciában a Peutinger-féle táblából ismert út mentén, mely Apulumot (Gyulafehérvár) Porolissummal (Mojgrád) kötötte össze. A távolság rajta Potaissa (Torda) és Napoca között 24 r. mérföld s körülbelül ugyanennyire fekszik Kolozsvár Tordától. A Kolozsvárnál elfolyó Kis Szamos is be van jegyezve a tabulába, melyen a római út Napocánál átment. Hogy Kolozsvár helyén állott Napoca, bizonyítja végül négy, Kolozsvárott talált felirat a római város nevével. CIL III 862. 7657 = 854. 7726 = 963. Erd. Múzeum 1898, 467. l. A feliratokban rendszerint rövidítve Nap. alakban fordul elő a város neve; egészen kiirva találjuk egy Roma városin (CIL VI 269), egy Lambaesisből (Africa) valón (VIII 3021) s az ajtoni mérföldmutatón (CIL III 1627), az utóbbin genetivusban. Az 1898-ban Kolozsvárott talált egyik oltárkövön (Erd. Múzeum i. h.) csak a név utolsó betüje hiányzik. Ptolemaeusnál (3, 8, 7) a város neve Napouca, a peutingeri táblán Napoca, Ulpianusnál (Dig. 50, 15, 1, 8) Napocensis colonia. Az ajtoni mérföldmutató a legrégibb emlék, melyen a város említve van. A 109/110. évek egyikéből származván, abból az időből, midőn Trajanus császár Daciát provinciává szervezte, Napoca is szükségkép Trajanusnak köszönte városi eredetét. Mindjárt kezdetben jelentékenyebb helynek kellett lenni, mert Potaissa (Torda) mint falu (vicus) hozzá tartozott. Egy régibb felirat (CIL III 860) szerint Napoca azonban csak 139–161 között lett municipiummá. Először a CIL VIII 3021 feliratban merült föl Napocának Aelia mellékneve. Hogy mi legyen értelme, kitünt az idézett, 1898-ban talált kolozsvári oltárkő feliratából. Napoca ugyanis ebben municipiumnak van nvezve s az Aelium mellett a Hadrianum melléknevet is viseli. Különben a hogy Finály Gábor (Erdélyi Muzeum 1898, 468. l.) ezen felirat nyomán a pusztaszentmiklósi feliratot (CIL III 6254) kiegészítette, már az is elárulhatta volna, hogy Napocát Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) emelte municipium rangra. Municipiumnak eddig összesen 5 felirat nevezi Napocát. Közülök a CIL III 1100 feliratban a municipium egyik decuriója szerepel, a legujabb kolozsvári oltárkövek egyikén egy II vir q[uin] q[uennalis], a CIL III 7664 feliratban említve van a flamen muni[cipii] s a CIL III 6254 feliratban Aug[ustalis?] mun[cipii]. Mint colonia három ízben viseli Napoca az Aurelia melléknevet, a CIL III 7726 = 963 (Karácsonfalva), 912 (Torda) és VI 269 (Roma) feliratokban. E szerint ehez a ranghoz már M. Aurelius (Kr. u. 161–180) alatt juthatott, vagy ha nem alatta, úgy legkésőbb fia Commodus (Kr. u. 180–192) alatt. A legrégebben keletkezett CIL III 865 felirat, melyben a Colonia előfordul, a 185–192 évek között készült. A colonia tanácstagjait (decuriones) a CIL III 865. 7657 = 854. 7726 = 963 feliratok említik. Ismételten fordulnak elő aedilis mint a colonia tisztviselői (CIL III 827. 858. 867), a 858. feliratban említett hozzá praefectus volt. Az első II vir col[oniae] Nap[ocae] legujabban egy apulumi feliratban tünt fel (Jahreshefte 1900, 183 l.) és megczáfolja Mommsen feltevését (CIL III 169. l.), hogy Napoca aediliseknél magasabb rangú főtisztviselőket nem választhatott. Míg másutt Daciában egyszerűen Augustales fordulnak elő, Napocában kétszer is (CIL III 862. 912) magister Augustalis van említve; az egyik feliratban (u. o. 862) ketten viselik e méltóságot. Egy nemrég Kolozsvárt talált oltárkövön (Erd. Muzeum 1898, 468. l.) az ordo Augustalium szerepel. A CIL III 7665 = 869 feliratban olvasható Aug. col. Nap. lehet augur is, augustalis is. Ulpianus (i. h.) szerint Dacia több más városával együtt Napoca is colonia juris Italici lett. Napoca nem volt katonahely. A feliratokban (CIL III 7657 = 854. 7663 = 864. 866) legfölebb nehány veteranusszal találkozunk. Mindazonáltal jelentékeny várossá fejlődött s túlszárnyalta Porolissumot (Mojgrád), úgy hogy bár ez után nevezték el a provincia északi részét (Dacia Porolissensis), a későbbi időben a procurator (pénzügyigazgató) mégis inkább Napocában székelt mint Porolissumban. Eddig kolozsvári feliratokból a következő procuratorok ismeretesek: C. Aurelius Atilianus proc. Aug. (CIL III 853), C. Publicius Antonius Probus proc. Augg. (u. o. 856), Valerius Contullinus proc. Aug. (u. o. 857), Aelius Constans proc. Aug. (sc. Commodi; u. o. 865), Aelius Lycinius proc. Augg. (CIL III 7659), M. Coccejus Genialis v[ir] e[gregius] proc. Augg. nn. prov. Dac. Porol[issensis] (u. o. 7662). A város lakosságáról még Trajanusnak kellett gondoskodni. Napocának is jutott azokból a jövevényekből, kiket Eutropius (8, 6) szerint Trajanus a világ minden részéből Dacia benépesítésére összecsődített. A napocai feliratok egyike (CIL III 860) szerint a 139–161. évek között a municipiumban megtelepedett galaták (Galatae consistentes municipio) Juppiter Tavianusnak állítottak oltárt, kit Galatiának Tavia nevű városából hoztak magukkal; egy másik felirat (CIL III 870) 235-ből a collegium Asianorum lajstromát tartalmazza, a spirarchával élén s olyan nevekkel, mint Dizo, Zoilus, Tzinto, stb. Az istenek között, kiknek a napocai oltárok szentelve vannak, fölemlítendő még Erusenus (CIL III 859), mint olyan, ki Kis Ázsiából Eriza városából került a jövevényekkel együtt Napocába. Torma Károly szerint (A limes Dacicus felső része (15. l.) az egykori római város zömét a mai Óvár, a főtér s a hid-, belmagyar-, szentegyház-, belközép-, belkirály-, beltorda-, belszén-, kismester- és a belmonostor-utczák egy része képezte, a mi nem sokkal kisebb terület, mint Kolozsvár mai belvárosa.