Nauplius | N | Nausicaa |
NauportoV, római helység Felső Pannoniában, Emona (Laibach) és Aquileja között, az előbbitől a tabula Peutingeriana szerint 12 r. mérföldre, mely távolságnak pontosan megfelel a mai Ober Laibach. az Itinerarium nem említi. Nauportus főleg arról volt nevezetes Strabo idejében, hogy az árukat Aquilejából az Ocra (Birnbaumer Wald) hegyen át odáig kocsin szállították, onnan pedig az ú. n. Corcoras folyón (Strabo 7, 5, 2) továbbították a Szávába illetve a Dunába. Strabo 4, 6, 10. Ezen útról megemlékezik Plinius is (n. h. 3, 18, 128), csakhogy a szerinte az Alpes és Emona között eredő folyót szintén Nauportusnak nevezi. A fődolog az, hogy Ober Laibachnál csakugyan van folyó, a Laibach, mely már mindjárt forrásaitól kezdve hajózható s Emonánál a Szávába ömlik. A mennyiben tehát Nauportus kikötőhely és hajóállomás volt, érthető, hogy Neptunus és Aequorna tiszteletére templomokat emelt. CIL III 3778. 3776. Nauportust említi még Vellejus (2, 110), továbbá Tacitus (ann. 1, 20), az utóbbi azzal a megjegyzéssel, hogy a mikor Kr. u. 14-ben a pannoniai legiok feldulták, municipii instar volt. E szerint csak falu (vicus) lehetett, mint a hogy a feliratok is annak nevezik, de azért hasonlított szervezete egy municipiuméhoz. Az igazgatás ugyanis magistri vezették, még pedig a szabadosok (libertini) sorából, kik a falu határozatából templomokat, oszlopos tornáczot emeltek CIL III 3776. 3777. A későbbi időből már nem találunk említést Nauportusról s a feliratok is, melyeket eddig Ober Laibachból vagy környékéről ismerünk, többnyire az első század elejéről valók. Úgy látszik, hogy később Emona vette át Nauportus szerepét. V. ö. CIL III 483. l.